Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. január 29.

iß ősegeden uj otthonra találva komolyan hitt a ’lor thy-read«&er sörténslmi hivatásában, de ebből a hitéből elég hamajr kiábrándít la snnsk a kiábránőuláttnak a követkessénye, hG/;y a politikai azi~ aeaeta kérdásektől jó Idára teljemon elfordul la a actgasatobelaá- Ifeti spekulációk világába vonul vissza, «ml ®:y ni fajidáladnak Is égj* ígla bb fokát Jelenti* .

14*/ Fel kell hívna» a sser«* figyelmét a 22* oldalon alkalmazott Yladártól vett idézettel kapcsolatban arra, ho^y a asöveg egy hangsúlyoa "Ma* esővel kesáddik, aminek bizonyoe antifasiszta osei%d#ö éreshető.

15,/ A csabaiakarat profcléaá áról már korábban volt ead, az egyaégomitérni törekvés mellett, a írói ssc-raő a 25* oldalon asgamlikAsik, nekem leginkább as tűnt fel gyenge olöálként, hogy Moór Gyula Hartmann de Riókért okoskodását oly an kérddeok- re is átvlíisi, amelyről esek as emberek ne® beeeélnek és ne® tudta bennem ont a a? ggydeődlst kelteni, ho,gy a nevese ttok ni esteiként előadottak valóban fedik-e aa d véleményüket.

16*/ Ast hiseea bieonyee foka ttdeáe van abban, ho y &oőr Gyula tanításait a tételes Jog müveid! ngyesdlván gondolkodás nélkül tették vissgáXddáeaik kiinduld pontjául /2ő. old./

Tény azonban, hegy nagy hatással volt a tétele© jogászokra, akik kösőtt valóban akadtak, akikre a megállapítás talál. Mindenesetre a* egy ©ti on érthető, Uj és na^iy logikai erejénél fogva »zug— gesztiv erejű irányitó volt as olyan kérdésekben, amelyekben a szakjogász képtelen volt valamilyen álláspontot elfoglalni, de amelyeket nem saert Önállóan megoldani. Kényelmet és nis&amságot jelentett, hm a csak sejtelemsserlten kialakult gondolatával össs- hangsó fejtegetéseket 'talált Sodr gyulánál, amire építhetett* í- ken sokszor történt sag velem Is, hogy az ilyen megnyugtató ké- . nyelmes utat a Moár gyula eegitaégével megtaláltam* juehetségcosé tett© est kttlhnbsen, ho^y t'oor Gyula Írásából mindig könnyen, fá- mdság nélkül lehetett megtudni, mit akar a szeraŐ mondani és es a mondanivaló sokszor é©«»s?erüaak, meggy Ősének is mutatkozott, iáégaem vese tett es ej ináig arra a követésére. Ke^ceak a jogrendszer tagozódására vonatkozó merész ötlete, snivel színt© meggyé* ©Ódé© aZlkÜl folytatott ©aellemes logi/xai játékot, volt olyan, ami tói a tétele© jog müveiéi egyértelműi? 1 fordul iák, hanem általánosnak lehet mondani bizonyos elektriói«must. Mindenki isáa ©legeket tudott a m$n a sémára ha*£ocean felhasználói, míg más kérdésekben - ha neu is bo eátekamaft vei« pólóik iába, ami némely példák alapján nem mutatkozott vtsr élyt len játéknak - megmaradt a maga eltérd utján* •

t 17*/ jwsí o jogrendszer tagozódásának kérdését illeti, u^y £§*§«, ho y e/^ek épen úgy» mint a feossámitárni pont élné le tónak /2S old./ az a gyengéje, hogy Kőér Gyula a jobban - nyilván kelse- m alapon - csak o©«lekvé«i normát lát és as emberi csalefcvéeefc- r© korlátossá a fisaimét és fin® ad mindjárt elfogadható mn^ol- dást a tulajdonjogra, amely nem a tulajdonodnak a cselekvéséből* nyilatkozik meg. neatevéere síióIó parancs is ebben &s esetben csak a tulajdonoson kívülálló mbbóI vek he a szél, ani arra a tételes jo/píiss által alig megfogható eredményre vezet, hogy a tulajdonosnak rí c© i© jóga,'hanem'a Jogának & látszatát az adja, hogy 6 bisoíiyosi tiltá ‘ranesok Hatálya alól ki van vév©.

18./ A.vt hlsaem, ho y ne® tévedtek azok, akik hoóx j ü.át 1945-ben ants minősítették 4b ««ért &* gb«os tléssol

vették körül. ŐO. old./ Valóban as volt én - aislnt már erre utal—