Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1955. január 29.
- 5 \ "s.. v ~''f f i « ✓ az Ir.Ernák a n&rrbaakok jármába kerüléséhez /2.o./ k<iriő*tt»sserü adalékként utalok a Telijei ál ’ i--.i t-Idáján a ,Cárol„i palotában «*€?**? Zoltán által rendczett és botrányba fullnőt kiállításra, amely est a tányt kásselfog- hatóbban dokumentálta# semhogy azt a vese to tŐ-usek el tudtak Tolna viselni# 4*/ A földreform megdöbbentsen gyenge eszközeinek meg- Ítélésében a 1 oór-^asyary-féle idézett betiltáson-ioltíl hozzátartozik, hogy amikor mácfél évtizeddel később# amikor épen a fbldbirtokmesoldáá miatt a harmadik utaa nj AgaUak is sen elítélik a feudális >iagyarorsságot /Így k íl^ndeen höpke/# még mindig döntő ée minden komoly földbintokpolitikai inté zke- déet fj/ük-r4ben megakadályozó áxx érvként lehet hassnálni ast, hoz” minden földreform a magántulajdón teljes ellenértók sütése nélküli erőszakos elvonása# amivel a jog as örökérvényű alaoelveivel kerül ellentétbe. Süket fülekre talál# hogy Finn- oreságtói Bulgáriáig minden ország, amelyben a feudalizmus a burásod forradalmat túlélte# radiklia földreformot hajtott végre. SŐt erre az a stereotyp soviniszta válasz soviniszta válasz, hogy a földreformok nem szociális# hanem naoionalie^» célt ssoljfltak# az igazi cél a volt uralkodó nemzet tagjainak depossedálása volt. ? 5. / Hogy Moór Gyula "A jogi ezeraólyek elmélete” e. müve nagy késedeleméi jelent meg, Horváth 3ama angol jogelmélete s pedig nagyobb terjedelme ellenébe igen gyorsan nyomdafestéket látott /4. Old./ annak a magyarázaté neH az# mintha -oor gyulának ez a müve valaminő bizalmatlansággal találkozott volna# hanem az, ho^y azt /székfoglaló előadásból terjedélmesedvén ki/ a* Akadémiának kellett kiadnia# as Akadémia pedig és különösen a jogtudományi bizottság a Vigyázó-hagyaték elnyerése előtt i- gén sovány anyagi eszközökkel rendelkezett. 6. / Ami az kérdekelaiélet" kérdését illeti /4. old*/ nem önigazolásul kívánok kettőt megjegyezni. Az egyik# hogy a szerző helves megállapítása szerint annak idején aokazor látszott a haladás Vonalába esőnek olyan nézet, amelyről ma az imperialista jelleget Világosan meg tudjuk állapítani# a másik# hogy a magam e kérdée/re vonatkozó és a magyar irodalomban első tanulmánya nól** kül kísérli meg az egymással harcban álló négy f-Irányzat bemutatását# hogy az lnteressenjurisprudenz primátusát eliajaerné* Annak létjogosultságát az uj kodifikációe müvekre ismertem el, lényegében ma lé követne tő forsrolázással# ami nem azonos 1 oór Gyula által ezab djogi iskola e. ylk válfajaként, feltüntetett fogalmazással. .I*J 7. / $ca tudok egyetérteni azzal © m ^állapítással# hogy a Horthy* korszaknak nem volt szüksége államelméletre. Szükség© volt ;zekfft és •ckhart illúziókat felszámoló komoly történeti segállapitáeai után is & romantikus Szent Korona elril^tre. í rre csak ©gy adalékot ) özek f£l# Illés «Tőzeef a Tomcsányl köz— j jogáról 1940-ben Art bírálatában is azt Írja, hogy a Tomcsányi általképviselt ez az elmélet olyan# amire nagy’ sztikrégünk van. /•Togáezegyleti Irtekezóeek és ^gyée Tanulmányok VIII. évfolyam 342« ólé./. Hem is mondja# hogy ez ©z elmélet helyes,# vagy hogy történelmileg igazolt# mindez jóformán közömbös is akkor# ha épen "szükségünk van rá”. • '• *. • •. 8. / A fricsetnek kétségkívül leglényegesebb része oőr Gyula ás munkásságának bemutatása és értékelése. A szerző i— gyekszik a korszak káikégkivül legkiemelkedőbb jelentőségű M Ü • ■ — — ■ —. __
