Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
. -- 16 - , mindkét helyen azonos megá]lapitásokat tenni. Méginkább felmerülj a kivánalom, hogy alaposabb indokolással kell alátámasztani azt, hogy milyen szerződésekben, milyen körülmények között állhat elő ilyen kivételes helyzet* A gyakorlat szempontjából is fontos összefoglalást ad ez a rész a nemzetközi szerződés szerkezetéről, bár a szerződés bevezetőjében felemlített tartalmi kellékek nem teljesek. A szerződések megkötését részletesen tárgyalja ez a fejezet, azonban hiányzik a magyar gyakorlat bemutatása, legfelsőbb államhatalmi szerveink által gyakorolt Hzái&skMrM szerződéskötési jog 1ebonyolitásának ismertetése. Ez épen a tankönyvben hiányt^ jelent. Ugyancsak nefa szól ez a rész a megerősítést nem igénylő^ s nem a legfelsőbb államhatalmi szervek által adott meghatalmazás alapján kötött szerződésekről, ami pedig a gyakorlatnak fontos kérdése* A megerősítés jelentőségével és fontosságával elég részletesen foglalkozik a mü, azonban nem világos az alábbi megállapitás: "Az államon belüli jogi hatállyal való felruházás ... csak a nem- zetköziuszerződés hatálybalépése után következhetik be..." /234*o./ ugyanezen az oldalon lejjebb: "a kétoldali szerződések a ratifikációs okmányok kicserélésével - esetleg, ha maga a szerződés igy rendelkezik, a kicseréléstől számitott bizonyos idő elteltével - lépnek hatályba". Az olvasó számára nem világos, hogy voltaképen mikor lehet a szerződést az alkotmányos eljárásnak megfelelően megerősiteni. Nem értünk egyet azzal a megállapitással, mely szerint "ahhoz, hogy az állami szervek által /a nemzetközi szerződés/ alkalmaznia tóvá legyen, szükséges, hogy az államon belüli jog valamely forrásának formájában közzétegyék.." /U.o./ Az u.n. becikkelyezés nemhatályossági kelléke a nemzetközi szerződésnek. Erre vonatkozólag, nyilvánvalóan csak belső jogszabály intézkedhet, ilyen .pedig jelenleg nincs. . * Hagy horderejű megállapítást tesz a könyV a 241. oldalon, a nemzetközi szerződések hatályának megszűnésével kapcsolatban; ”A szerződést nemcsak újabb szerződés, hanem u$abb szokásjog is módosíthatja és hatályonkivül helyezheti.” E tétel indokolása.az a már említett s a könyv első részében foglaltakkal nem egyező állítás, hogy "a szerződés és a szokásjog a nemzetközi jogé egyenértékű f orrása. ** /U. o./ Ezt a nézetet nem tudjuk osztani. Milyen szokásjog lehet pl. az, amely a Szovjetunió vagy a népi demokráciák által kötőit szerződések hatályának megszűnéséhez vezethet? A Szovjetunió egyébként is az olasz békeszerződés megváltoztatására irányuló igyekezetekkel kapcsolatban leszögezte, hogy a nemzetközi, szerződések megváltoztatása a részes államok megállapodása alapján következhetik be. Ezt különben e fejezet egyebütt ki is fejti. Az ezzel ellenkező elmélet és gyakorlat a nemzetközi kapcsolatok elképzelhetetlen fellazításához vezetne. Ki állapítaná meg ugyanis azt, hogy a szokásjog hatályon kívül helyezett egy adott szerződést? Nyilvánvalóan nem lehet harmadik állam; ha a részes államok ehhez hasonló megállapításra jutnak, ez nem más, mint a szerződés hatályának közös megállapodással történő megszűntetése. Kívánatos lett volna továbbá a háborúnak a nemzetközi szerződésekre gyakorolt h.atását bővebben tárgyalni. Nincs szó pl. a többoldalú szerződések háború alatti vagy utáni sorsáról. Egyébként a szerződési résznél lényeges s'mind az oktatás, mind a gyakorlat szempontjából igém fontos rész Magyarország hatályban lévő 1~ gfontosabb nemzetközi szerződéseinek felsorolása. < _ Megfelelő terjedelemben foglalkozik a mű a nemzetközi szervezetekkel s ezek között a Nemzetek Szövetségével és az ENSZ-szel. E két szervezet szembeállításából kitűnik a nemzetközi viszonyok döntő megváltozása s az a tény, hogy az ENSZ működésének legfőbb garanciája a szovjetunió jelenléte,, valamint az, hogy a Szovjetunió jelenléte megakadályozza azoknak az imperialista törekvéseknek a végrehajtását, amelyek az Alapokmány legfontosabb rendelkezéseinek,