Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)
1954. december 18.
V- 12 en fontos, hogy. tisztán lássunk ebben a kérdésben, vei a szovjet hatalom első éveitől kezdve a Szovjetig, majd a II. világháború után a népi demokratikus Lamok nagy harcot folytattak kapitalista államok bírásaival és burzsoa jogi ii-ékkal szemben, annak érdeké- i, hogy azok elismerjék az állami vállalatoknak az ál- titól különálló, önálló jogi személyiségét. E kérdésnek iát nagy aktualitása van s annál fontosabb, hogy a jogot íulók világosan lássák. A II. fejezet a- nemzetközi közjog és a nemzetközi ;i tudomány történetének van szentelve. Helyes módszer hogy a könyv a nemzetközi jogi kapcsolatok, a nernzet- i jogi intézmények és a nemzetközi jog tudományának ténetét mindig az adott korszak legfontosabb köztörté- i és diplomáciatörténeti eseményeibe beágyazva tárgyal- Felmerül viszont a terjedelem elosztásának kérdése: égi Hóma és a görög városállamok korának eseményeit énként a könyv kb. olyan terjedelemben tárgyalja, mint illám nemzetközi jogi felelősségét, amely pedig épen 51 a szempontból, hogy a nemzetközi jog komoly harci íver abékeszerető államok kezében, a jogsértéseket el- 2tő államokkal szemben, komoly aktuális jelentőséggel » * Igen fontos része a könyvnek a szuverenitással fog- :ozó fejezete. Beható elemzést ad a mü a szuverenitásról burzsoa ködösítésekkel szemben megállapítja, hogy "az tm szuverenitásának hordozója az uralkodó osztály" /95. / Világosan látjuk a szuverenitás osztálytartalmát an- változásait a különböző történeti korszakokban. E részben yalja a nemzetek önrendelkezési jogát is. Arra a megállásra jut a mü, hogy a nemzetek önrendelkezési joga egyen- nemzetek szuverenitásával, ami továbbmenőleg ahhoz vezet- hogy "a nemzet ^önrendelkezési jogánál fogva elhatározás hogy saját államot létesit és ez esetben szuverénitá- léterhozott nemzetállamban megvalósul”. /92. old./ Iioz- szi azonban, hogy a nemzetek önrendelkezési joga nem ki- lag- nemzetiségi állam létesítésével-valósulhat meg. Elha- zhatja a nemzet, hogy földrajzi, népességi vagy egyéb ténye- folyoán megmarad egy más nemzet államának keretében, vagy lakozik ilyenhez. Ezzel nem szűnt meg a szuverenitása, hisz berendezkedés saját elhatározásának 'eredménye. Szuveréni- t csak az sértené, ha ilyen berendezkedésre erőszak kényszeri- ". /92. old./ nézetünk szerint nem helyes agyenlőségi je- tenni a nemzetek önrendelkezési joga é'S az állami szuveré- s közé. Az állami szuverénitás ugyanis - mint ezt a mü # nebben a részben hangsúlyozza - a- függetlenség állapotát nti. Ez az állapot kizárja minden más belső vagy külső lom beavatkozását. Kétségtelen viszonyt az, hogy az államot alkotó vagy arra épen nein törekvő nemzet nincs olyan álla- an, mint a szuverén állam. Nyilvánvaló az, hogy ezek sze- az állami' szuvere'nitás olyan többlet e^t mutat fel nrendelkezési joggal biró nemzettel szemben, mellyel ez u- i nem rendelkezik. Ezt a nézetet erősiti az a ténv, homy all nem'nemzeti államok is /pl. Svájc, Belgium/ amelyek'u- csak a J-üggetlerbOg allapo uciban varrnak s az amerikai impe— izmus különböző^mesterkedései épen ezt az állapotot veszé- tetik. Eines lehetőségünk a probléma részletesebb kií'ejté- ,igy utalunk a Társadalmi Szemle 1954. évi 5. számában he g1
