Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

Sr ©gyes esetekben^/mint az államjog esetében vagy — érzésen szerint - a büntet5jo*; esetében is/ a tételes tárgy tananyaga túlmegy az eml’itett Kereten, tfz helytelen. Erre fel kell hivni az érintett tanszékek figyelmét. Egyébként pedig le kell szögezni, hogy az elhatárolást nem évszámokban, hanem a történeti részek tárgyalásának s céljában kell keresni.

E kerdosete eldöntése érdekében az egyes tanszékek vegyék fel egymással az érintkezést és közös megbeszélésen alakítsák ki magok között a kérdési* megoldását.

' ■* A ; - V -Ál. g

*. XI* Fontos elvi kérdés az is, hogy a szomszéd népek állam és jogfejlődésével való kapcsolatokat hol tárgyalják: az egyetemes jogtörténetben vagy a magyar jogtörténetben. Válrményem szerint mind a két helyen. Itt ismét nem lehet olyan merev szétválasztást végrehajtani, amelynek folytán ez az anyag csak ide vagy csak oda kerüljön. Az elhatárolás abban van, hogy az egyetemes és a magyar jogtörténet másmás oldalról közelit a kérdésekhez* -Az egyetemes jog- tÖrténeV - nevcből is kitűnőieg - az általánosból* az egyetemesből. vagyis égy-egy állam- és .jogtípusból indul~kl~i onnan halad a különös felé, vagyis tanulmányozza a kérdéses illám- és jogtípusra Jellemző közös sajátosságok konkrét megjelenését, Az egyes főbb állam és jogrendszerek fejlődésében. Ebből az is következik, hogy az egyetemes jogtörténet nem megölhet el túlságosan a részletekben és nem nagyon Fog - lalkotOTiat a magyar és a környé zö népek jogfejlődése közbttx ' kaocsolaV részletkérdéséivel. AnnyiDan azonbant amennyiben ez a~kapcsólet például a feudális állam- és jogtibus általá - nos sajátosságait illeti.~~ieliet éa keli is Fogiaikoznia~ ezekkel^ a ké~ rdésekkel. A~magy ar j ö^tö rténet eset ében" az

egész eljárás fordított.* A magyar jogtörténet nem az álúalánosból . hanem a küíönFsbŐl indul ki. a magyar állam- és jo fejlődés sajátos korűcr'IV formáiból és o man halad az általános, az egyetemes felé. Feladata tehát az, hogy a magyar jogfejlődés különös, sajátos vonásaiban ismerje fel az eg:. -c,,y állam- és joatipuera jellemző általános sajátosságokat* Epen ezért nyilvánvaló. ho, y a magyar'"állam-"Ha“" jogfejlődés közvetlen tényezői, köztük különösen a szomszéd népek állam- és jogrejlődésévei kapcsolatos kérdések részletesen a magyar jogtörténet faládáikMrétac feladatkörébe tartozik.

12» általánosságban megállapítható a beszámoló alapján, hogy a tanszék értékes munkát végez azzal, hogy monográfiák megírására, önálló kutatómunkára, a hallgatóságnak önállóságra való nevelésére törekszik, valamint arra, hogy a hallgatóságot a tények erejével hazafiasságra nevelje.

A jövőben ezeket a helyes törekvéseket tovább kell fokozni. Ugyanakkor viszont meg kell szüntetni azokat a hiányosságokat, amelyeket részben a beszámoló, részben pedig a hozzászóla— sok, valamint az összefoglaló kimutatott. így pl* a tanszék ne csak azokkal a hallgatókkal foglalkozzék, akik kifejezett érdeklődést mutatnak a magyar jogtörténet iránt. Az^sem egészséges, hogy mig e tanszék többi dolgozói bizonyos mértekben közös munkát végeznek a kutatások és a feldolgozások területén, addig Sápi elvtársi - mint a beszámolóból is kitűnik -