Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1954-1955 (HU ELTEL 7.a.53.)

1955. május 14.

ITÉVAI LÁSZLÓ egyetemi tanár rámutat, hogy a szellemtört éneTTirdbieT nem helyes csupán tudománytörténeti szempontból vizsgálni. A figyelmet Legfőképen arra kell irányítani, hogy a-mai jogi tudományos munkában a szellemtörténeti felfogásnak, módszereknek stb. milyen maradványai mutatkoznak meg, mennyiben hat .még'ma is a szellemtörténeti szemlélet. A jogtudományi munkában fellelhető burzsoá maradványoknak egy jelentős része a szellemtörténet hosszú ideig tartott uralmára vezethető vissza. Természetesen helytelen dolog lenne munkánk valamennyi burzsoá eredetű fogyatékosságát a szellemtörténettel kapcsolatba hozni, az azonban mégis kétségtelen, hogy a jogi tudományos munkában előforduló kozmopolitizmus, burzsoá o’b'j'e'k'tiVizmus, pszichológiz- rnus, az egyes felépítményi elemek voluntarisztikus felfogása stb. jelentős részben épen a szellemtörténeti szemléletből származik, a termelési viszonyok és valóságosnosztály-^ viszonyok helyett a "népszellem", "korszellem” alapulvételéből/ & nyugaterurapai államok jogfejlődésével való analógiák tulhajszólásából stb. Pontos feladat ezeknek a burzsoá maradványoknak a feltárása és leküzdése, hogy a marxizmus- leninizipus teljes egészéberi áthathassa a jogi tudományos munkát. Semmiképen sem lehet beszélni a szellemtörténeti szemléletnek a pozitivizmushoz képest állítólag mutatkozó "viszonylag haladó" jellegéről. A pozitivizmus a jogtörténetben elsődlegesen a klasszikus kapitalizmus irányzata, mig a szellemtörténet az imperialista korszaké. Figyelemreméltóak ezzel összefüggésben azok a személyek, akiket Eckhart elvtárs támadói közül megemlített. Ezek jórészt a 67-es, illetőleg millenáris szemléletű liberalizmus oldaláréi támadták a szellemtörténeti irányzatot. Eckhart elvtárs munkásságé- - ban sem az tekinthető viszonylag haladónak, ami szellemtör- téneti vonásokat mutat,'hanem ami pozitivista jellegű, illetve főként ami'azt bizonyltja, hogy a történeti fejlődés gazdasági rugóinak az elemzésére törekedett egyes munkáiban. Ennek a mai vitának Eckhart elv társra - véleményem szerint- mély benyomást kell gyakorolnia. Látnia.kell, hogyan foglalkoztak tudományos kérdésekkel, a Eorthy-rendszerben és hogyan foglalkozunk ma velük. Az ellenforradalmi kosszakban "Eckhart ügyet" csináltak és a napilapok hasábjain, országgyűlési képviselői és miniszteri felszólalások utján igyekeztek terrorizálni a tudósokat. Ma nincs semmiféle Eckhart-ügy, hanem tudományos kérdésekről vitatkozunk tudományos fórumon és a tudományos munkát akarjuk megjavítani a burzsoá szellemtörténeti szemlélet mai/ nyomainak, hatásainak kiküszöbölése utján. Miféle elhamarkodottságról vagy "le dorongolásról", lehet itt beszélni akkor, amikor épen Sarlós elvtárs cikkének z esete, az a tény, hogy a megírása éta eltelt 5/4 év alatt sem jelentmeg és még mindig csak vitatkozunk felette, /ami eléggé helytelen, mert jobb lett volna folyóiratnyil- vánosságot biztosítani a vitának/, ennek épen az ellenkezőjét .bizonyít ja. ’Eckhart elvtárs "24 év alatt el nem évült bűnügyről" beszél. Teljesen helytelen felfogás. A valóság ez- - zel szemben az, hogy a Horthy-rendszerben ő ellene személyi hajszát indítottak, ma pedig tárgyilagosan vitatjuk meg a szellemtörténeti problémát. Valamilyen értelemben azonban mégis lehet el nem évülésről beszélni, és pedig azért ma-