Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

V’”' 6. old.- 3 ­Széttagoltságát matatta és a római jog, mint droit écrit uralma alatt élő déli területek egy­séges jogterületté egyesítése. Mr az 1667* és 1672. évi királyi ordonnanceok indokolása kie­meli, hogy azok az emberek, akik anélkül vannak ugyanazon szuverenitás alá rendelve, hogy ugyan­azon jogszabályok lennének reájuk irányadók, szük­ségképen idegenekként állanak egymással szemben^ alá vannak rendelve ugyanannak a hatalomnak anél­kül, hogy ugyanannak az államnak tagjai lennének. Annyi külön nemzetet alkotnak, ahány különböző joguk van és nem tudják a hazájukat közösnek mon­dani. - A kodifikációnak ez a mozgató ereje jut sióhoz jóval később Portalisnak harci zaj köze­pette a törvényhozó testület előtt a Code civil tárgyalását bevezető beszédében is. Ellenségeink félelemmel láthatják -úgymond- hogy az ország, amelynek megbontására törekednek, most már egyet­len egységet fog alkotni. És láthatják, hogy a 30 millió francia, akiket eddig annyi előjog és különböző szokás osztott meg, most ugyanazzal a törvénnyel egységbe kapcsolódik. Félelemmel lát­hatják végül, hogy egy nagy nép, amely oly sok különböző emberből áll, egyet érez és egyet gondol, képes úgy haladni és úgy viselkedni, mintha az egész nép egyetlen ember lenne. 10/a A XV"I. század jogászai közül lényegileg ugyan ezt a gondolatot képviselték, persze anélkül, hogy az „ előjogok megszüntetését hirdették volna ....Loysel,. Még az Imperatorról sem hiszem, hogy tudatosan a római jog követésére törekedett volna. Éppen az egységes nemzeti"joggal a római kiszoritása volt a cél és a természetjogi alap az emberek.egyenlő­ségéről - úgy látszott előttük - gyökeres elszaka­dást jelent. Ez sok vonatkozásban tökéletesen sike­rült is, aminek éppen a Savigny oholerikus támadása lett az eredménye. Ugyan ezt látjuk a német land- rechtekben. Mind római jog ellenes. Hogy mégis a római jogba torkolnak, ez a marxi tanitásokat iga­zolja szerintem, nem lehet mást csinálni, mint ami az áruforgalomnak stb. megfelel. Ez történik Ang­liában, ahol a római jog;s száműzése éppen csak azt a különbséget eredményezi, hogy a kontinensen elej­tett római jogi intézmények itt domináns szerephez jutnak. A rendszer követése pedig annak a következ­ménye, hogy még nem tudták mással helyettesíteni. t ­így mondanám az oldal,első uj bekezdését: A Code Civil szerkesztői alapjában.az Institutiok rendszerét követték.Cambacérés két tervezete után már Jaquerminot tervezete azt a gondolatot juttatja 10/a Bonnecase: La pensée juridique francaise.1933. I. 215.0..

Next

/
Oldalképek
Tartalom