Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. december 30.
Io MÓRA MIHÁLY egyetemi tanár megerősíti a referátum azt a tételét, hogy a tankönyv megírására a burzsoá világban évtizedek^után került sor, az anyag Összefoglalása és rendszerezése után. Mi jelenleg éppen fordított helyzetben vagyunk. Nekünk meg kell oldani a monográfiái tankönyvbe sűrítésének a nehéz feladatát. Helyesnek tartaná jogesetgyüjtemány kiadását, mely előre vinné' a gyakorlati oktatást is. Az előzetes jegyzetbirálat - véleménye szerint - nehézségekbe ütközik. A jegyzet- irói megbízásokat korábban kellene kiadni, hogy legyen ideje a szerzőnek, mert igy nem lehet beékelni" a jegv- ze tbirálatot. A tankönyvekben nem lenne helyes csak a felszabadulás utáni irodalommal foglalkozni, még altkor sem, amikor egy burzsoá jogi szerző által kifejtett gondolatmenetre tárnászkodunk. Ilyenkor a szerző vagy m^jelö- li, hogy kitől veszi a gondolatot, vagy nem teszi. Szerinte helyes hivatkozni a szerzőre. VAS TIBOR egyetemi tanár szerint a jegyzetek jelentőségét az is emeli, hogy nemcsak a joghallgatók használják, hanem az egész jogásztársadalom. Szintén felveti a Jegyzetellátó Vállalat körül mutatkozó hiányosságokat. THEISS EDE egyetemi tanár igen helyesli a referátumban, hogy az igazságügyi statisztika tárgyból könyv Írását javasolja. RÉVÉSZ LÁSZLÓ docens örömmel üdvözli a referátum javaslatát a magyar jogtörténeti tankönyv megírásának a szükségességéről. Az egyetemes jogtörténeti tankönyv megírásával kapcsolatbein 'felveti, hogy be kellene szerezni a Szovjetunió és a népi demokratikus országok jogtörténeti könyveit és jegyzeteit. NÉVaI LÁSZLÓ egyetemi tanár egyetért a hozzászólásokkal. A tankönyv és jegyzetbirálatot a Módszertani Bizottság helyett a Tudományos Bizottság elé utalná. VILÁGHY MIKLÓS dékán boldog ujesztendőt kíván-
