Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. szeptember 26.

- 4 ­erezniök a hallgatóknak, hogy velük máskép bánnak, de okvetlen segítséget kell nyújtani nekik, mert igen nagy nehézségeik vannak. Ennek a segítésnek többféle módja van. Eleinte, hogy az egyetemre kerültek, agyba-főbe dajkálták ókét, hogy szinte- nem maradt elég idejük ta­nulni. Nem volna baj, ha a professzorok vállalkoznának a saját évfolyamukon belül a szakérettségis hallgatók fejlődésének ellenőrzésére. A diákotthonok kulturális nívójával külön is kellene foglalkozni. Az otthonok ve­zetői jó munkát végeznek, de hiányosság, hogy a diák- - otthonok csak lakást-ellátást jelentenek, de a diákok szellemi fejlődését nem segítik elő. A tanársegédek helyzetéről egészen érdekes képet ad Beér elvtárs. Ment­ségükre csak azt hozza fel, hogy ők maguk is alig isme­rik egymást. Ha nem biztosítják a megfelelő szabad időt a tanársegédek részére, hogy egy héten ne 5o-6o óra el­foglaltságuk legyen, a kivánt eredményt nehezen fogják elérni. Egyetért Nizsalovszky professzor hozzászólásá­val, hogy óvatosan, tapintatosan kell hozzányúlni a hallgatók kulturális nevelésének kérdéséhez. Fel kell hivni a hallgatóság figyelmét a kulturális megnyilvánulá­sokra. 6 ezt meg is teszi, de ritkán látja azt, hogy részt is vesznek azon, vagy elolvassák az említett köny­veket. Itt van a nyitja annak, hogy az igényeket nem e- lég felkelteni. A DISz munkájában kellene megfogni ezt a kérdést, akkor a diákotthonokban tapasztaltakon is se- giteni lehetne. Nem javasolja külön előadások tartását, mert szerinte- nehéz a hallgatókat az órarenden kivül ösz- szehozni. Ellenben jó- gondolatnak tartja, hogy a gyakor­lati órákon beszélgetnének a tárgy keretén belül kultu­rális kérdésekről, mert igy sok mindent lehet pótolni. SZABÓ IMRE egyetemi tanár saját tapasztalatairól akar beszámolni. Többen mutattak rá, hogy a legfontosabb az az alapvető hiányosság, hogy nem sikerült a hallgatók érdeklődését a kultúra iránt felkelteni, hiányzik az ér­deklődés egy-egy könyv, az irodalmi élet iránt. Ezt pedig fel kell kelteni. Forduljunk bizalommal a magyar klasszi­kusok, egy-egy szinházi bemutató előadás stb. felé. Mind olyan kérdés, amely felé ha sikerül az érdeklődést fel­kelteni, az irányítást meg kell tartani, Enélkül az in­tézkedések adminisztratív jellegűek lesznek. Itt hárul a legnagyobb feladat az oktatásra. Az előadásoknak kell az érdeklődést felkelteni. Úgy kell felkelteni az érdeklő­dést, hogy ha a hallgató elmegy auráról, ő is akarja tudni mindazt, amit hallott. A rendezvények, előadások igy megtelnek tartalommal. Nyomatékosan fel kell hivni a hallgatók figyelmét arra, hogy a jogász foglalkozása^ megkívánja azt, hogy az élet minden területén megfelelő tájékozottsággal rendelkezzék. Hiszen a jogász elé kerül az élet minden problémája,- s ahhoz, hogy ezekben bizonyos álláspontot tudjon kialakítani, megfelelő műveltséggel kell rendelkezni. Első helyen emeli ki a szépirodalom propagálá­sát, ez biztosítja, hogy az élet minden területén tájé­kozódjunk. Döntő fontosságú kérdés, hogy a hallgatók

Next

/
Oldalképek
Tartalom