Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1953. október 31.

12 Nem ért egyet Eörsi elvtárs felszólalásával, aki olyan nézetet tárt a Kar elé, amely szerint a burzsoá ob- jektivizmus a kapitalista áruszemlélet következménye lenne* Ennek megfelelően az áruszemlélet forrásával együtt az objektivizmus már a kapitalizmusban halódó állapotba lépett, a fasizmusban már nincs ob jektivizmus, csak pártos, harcos kapitalista tudomány van és ehhez a gondolatmenethez hozzáfűzi, ami belőle következik, hogy a szocializmusban még kévé abbé vannak megnyilvánulásai az objekti- vizmusnak* Ez hibás, ez a gondolatmenet téves. Nem nyilatkozik az áruszemlélet és a burzsoá objektivizmus közötti kapcsolatról, ez nem lényeges kérdés. Egyoldalú szemleletnek tartaná az áruszemleletnek az objektivizmus— sál való vonatkozásba hozását. Az objektivizmus a burzsoá tudományban a kapitalizmus eszmei ereje, az alapnak, az imperializmusnak a védelmére. Nem az a lényeges, hogy van-e kapcsolata az áruszemlélettel vagy naj hanem az a lényeges, hogy az objektivizmus a burzsoáziának a védelmét szolgálta. Semmiképen nem lehet azt állitani, hogy az objektivizmus a kapitalizmusban halódó állapotba lépett és az imperializmus és fasizmus csak pártos tudomány időszaka. A fogalom nem tisztán általánosan eredményezi ezt a nézetet. A pártos burzsoá tudomány és * az objektivizmus között semmi ellentét nincsen. Az ob- jektivizmus a burzsoá tudományban jelenti a szubjektivizmust a marxista szemlélet szempontjából, az objektiv törvények tagadását, ez az objektivizmus a burzsoá tudományban. Jelenti a kapitalista rend örök érvényességének a hirdetését, a burzsoázia érdekeinek az egész nép érdekeiért való beállítását. Ez is szubjektivista, idealista tétel. Ami nem marxista tétel, az feltétletaül idealista tétel. Tisztában kell lenni azzal, hogy az objektivizmus a burzsoá tudományban a szubjektivizmusból fakad. Vannak, akik azt állitják, hogy az objektivizmus éppen a burzsoá tudomány monopolkapitalista szakára, a fasizmusra jellemző legnagyobb mértékben. A mai időszakra jellemző, amikor harcos módon, de objektivista látszattal igyekszik az imperializmus a maga ideológiáját terjeszteni. Ezt a felfogást rendkívül veszélyesnek és tévesnek tartja, mely szerint a fasizmusban nem lehet objektivizmusról beszélni, mert ez az^összezavarását jelentené a kettőnek. Ez nem igy áll és nem lehet olyan tényeket hangoztatni, hogy a burzsoázia mai ideológiái nem lennének objektivisták, mert a legnagyobb mértékben azok. Lényeges, hogy harcos módszerük az objektivizmus, amdlyel a marxista ideológia ellen harcolnak*

Nem helyes az, hogy egyesek elismeréssel illetik ezt a referátumot azért, hogy jelentős részét elutasíthassák. Elismeréssel adózik a referátumnak, bár az egyes tételekkel nem ért egyet. A felszólalók azon megállapítását, hogy baj az, hogy sok mindent hozott ide^ Nagy elvtárs, nem osztja. Ez nem baj, ez műhelytanulmány jellegét viseli magán, aspiráns a munkája közben első eredményeit hozta elénk. Egyetért Nagy elvtárs azon megállapításával, amelyben foglalkozik a jcgszabálybirálat hiányosságaival, a birálat-önbirálat Karunkon lévő fogyatékosságaival, helyzetével, a gyakorlati viták hiányával. Nem helyes az a megállapitás, hogy az alkotmány