Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)
1953. szeptember 26.
11 és nem jog - ebben Hajdú elvtárssal egyetértek - azonban az államot ebből az állapotából kifolyólag egy sor olyan jog illeti, amelyre semmiféle más közösség nem tarthat igényt. A szuverenitásnak az államon belüli valóságos gyakorlása most már az állam berendezéséhez ké- - pest lehet az abszolút uralkodó, az arisztokrácia, a burzsoázia, illetőleg annak legfelsőbb rétege kezében a különböző kizsákmányoló tipusu államokban és a dolgozó nép kezében van a szocialista tipusu államokban. I- lyen értelemben beszélhetünk bizonyos, bár elfogadott és közkeletű, de jogi szempontból mégis pontatlansággal nép szuverenitásról, a burzsoá stb. szuverenitásról, mert ezek mind az állam szuverenitását gyakorolják. Közvetlenül, állami szervezet nélkül nem illetheti meg őket a szuverenitás. Hogy állunk a nemzet szuverenitásának kérdésével? Hajdú elvtárs idézi Sztálinnak “Marxizmus és nemzeti kérdés" c. müvében a nemzetek önrendelkezési jogával kapcsolatos megállapitásait. Sztálin elvtárs a tanulmá- nya a "szuverén" szót a nemzet önrendelkezési jogával kapcsolatban és nyilván oly értelemben használja, hogy minden nemzet Önrendelkezési jogából kifolyóan szuverén módon, azaz semmiféle felsőbb hatalom által nem befolyásolt módon dönthet arról, hogy az autonómia alapján ki- vánja-e nemzeti életét berendezni, avagy más nemzetekkel együtt föderativ államot alkot avagy önálló államot ki- ván-e létesiteni. A "szuverén" szó tehát itt jelzői értelemben az önrendelkezési jog érvényesülésének módját, a nemzet életének berendezése feletti döntés minden befolyásolástól mentes minőségét jelenti. A Sztálin idézetből ezen tulmehő következtetés levonása, vagyis a szuverenitásnak az állami kategóriából kiemelése és a nemzet attribútumává való tétele szerintem nem helytálló. Emellett szól az is, hogy a Korovin szerkesztésében megjelent szovjet nemzetközi tankönyv saerint: "A nemzeti szuverenitás az adott nemzet függetlenségét jelenti" /Magyar forditás kézirata 145.old./, vagyis az önálló államisághoz kapcsolódik. Ebben az értelemben különösen igen gyakran használatos a "nemzeti szuverenitás1* kifejezés. Különösen a francia és az angol jogi terminológia - bizonyára ezen államoknak igen korán nemzetállamokká fejlődése folytán - bizonyos összetételeknél gyakran azonositja az államot és a nemzetet; az állami szerveket, az államra való utalásokat többnyire a "nemzeti" szóval jelölik meg. Ebben az értelemben a souverainité national kifejezés jogi szövegekben is közkeletű. Ugyanerről a torol fakad a 11 supra national" kifejezés, amely voltaképpen államok felettit jelent. Természetesen ilyen értelemben kell venni a "Societé des Nations" vagy "Nations Unites" kifejezéseket is. Az ENSz alapokmány 2.cikke 4.§-ának francia szövege az állam belső joghatóságát "compétence nationale"-nak nevezi. Az állampolgárság is "nationalité", "nationality". Az előadottakból következően a "nemzeti szuverenitása" a következőket jelentheti: '9
