Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1953-1954 (HU ELTEL 7.a.52.)

1954. január 30.

- 7 ­Az önálló jogággá váláshoz a szocialista gazdasági . alap bizonyos magasabb fejlődési foka kell, amit az Unió még 1926-ban sem ért el. Az "Ennek ellenére”., kezdetű és az utána következő mondat helyet ezt tar­tom helyesnek: A szovjetjog fejlődése során az a lényeges változás következett be a polgári jog rend­szerében, hogy a családjog kivált e rendszerből és önálló jogágazattá vált. 40/ Az utolsóelőtti sor­ból :•*'A családjog a szocialista jogrendszer önálló ága.40/" mondat ennek folytán feleslegessé válik. Itt is alkalom kínálkozik az embert elejtő Volksgesetzbuch megérintésére. Szükségesnek nem tar­tom, talán jobb is nem beszélni a német náci kísér­letekről. Ha a személyi jog maga is általános rész, akkor' ezt nemcsak a svájci és a magyar szövegekről lehet meg­állapítani, hanem a Code-ról és az ABCB-ről is. Ak­kor pedig nincs különbség’ - vagy éppen az általános rész pandektista beillesztése nem okoz különbséget - a Code és BG-B közt sem. Hogy ne kelljen elismerni a svájci uj fejlődési fázisát, elmossuk azt a különb­séget, amit korábban korszakosnak állítottunk be. Azt hiszem döntő érv, hogy megmarad a svájciban is a jogviszonyok rendszerének pandektista felépítése és emellett nem döntő az általános rész szétdobása. Őszintén megvallom, hogy nekem magas egy szükség­szerűnek megállapított absztrakcióról egyszersmind azt is megállapítani, hogy az a szükségszerűsége el­lenére is helytelen. Én azt hiszem, hogy a burzsoa jognak az itt tárgyalt absztrakciók fedik a reális tartalmát, azok tehát a maguk idejére helyes absztrak ciók voltak. A szövegbe meggyőzetés nélkül bele­nyugszom, mert. a kódex jósága ezen nem fog múlni. A logikához való viszony tárgyalása során aktuális­nak tartom a Schmidt-levél idézését atról, hogy a jog a gazdasági helyzetnek önmagában is összefüggő kifejezése, amely magát benső ellenmondásokkal nem csapja arcul és hogy az a priori elindulással el­követett fejetetejére állitás visszahat a gazdasági alapra. /Marx-Engels II.493-494.old./ A belső ellen­mondások elkerülésének egyik fontos eszköze a rend­szeralkotás. Megkockáztatom azt is,, hogy amikor a kapitalista rendszernek már túl sok a belső ellen- mondása, akkor nincs is kodifikációs lehetőség. Ta­lán a magyar is ezért nem tudott létrejönni. Minden­esetre az ellenzéknek egyik kedvenc érve volt /pl. Illés/, hogy átalakulóban van a társadalom. /Ünnepi beszéd a Jogászegylet 50 éves jubileumán/. 26. old. Nem hiszem, hogy rontana a munkálaton, ha a 3.pont második mondata igy szólna: ”A történeti fejlődés tanulmányozása azt igazolja, hogy ez a burzsoa gaz­dasági alappal szorosan összefüggő, abból szükség­szerűen következő absztrakció." 20.old. 21.old.

Next

/
Oldalképek
Tartalom