Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1952. december 17.

- 9 Co

természetesen az egyént a maga egyetemes életpályájával nem. Senki sem fogja kétségbevonni, hogy Kossuth Lajos müvei, beszédei, politikája haladé hagyományaink egyik legszebb fejezetét alkotják - tekintet nélkül például III.Napoleon megnyerése érdekében szőtt politikai terveire.

Szabó elvtárs emlitette Duguit jogelméletét, mely kétségtelenül sok haladó elemet tartalmaz és mégsem fogjuk azt haladónak tekinteni. Bizonyára nem: mert munkáinak Írásakor már helyet követelt magának a marxizmusT mellyel szemben ez a jogelmélet reakciós. Ha óo évvel korábban jelentek volna meg ezek az eszmék, haladók, köze sorolnánk azokat, mert mindent és mindenkit saját korának adottságai szerint kell és szabad megítélni•

Nizsalovszky Endre elvtárs szerint a magyar fejlődést nem lehet azonosnak tekinteni a nyugati államokéval. Szerinte két döntő szempont szól az eltérő megítélés mellett: az egyik, hogy nálunk nem voltak monopolkapitalista mammutjövedelmek, a másik, hogy a mi nagykapitalistáink nem tőkefelhalmozásra fordították profitjukat, hanem földbirtokokat vásároltak. Véleményem szerint ez az érvelés nem helytálló. A Schneider-Creuzot család dominálja a francia gazdaságot és politikát, bár évi profitja csak töredéke annak, amit az amerikai Rockfeller, Hord, Dupont és egyéb családok megvalósítanak. A magyar monpoltőkásek évi profitja is tízezerszerese volt egy magyar bérmunkás évi keresetének - az^imperializmus Korára éppúgy jellemző és kiható tényező volt ez a tőkekoncentráció, mint a sokkal tőkeerősebb amerikai vagy angol trösztvezéreké. De nem áll meg a másik érv sem. A magyar nagytőkések, a Vidák, a Chorinok és a többiek földbirtokokat vettek - sznobizmusból, de erre profitjuk kis része is elég volt. A nagyobbik részt az ipari tőke akkumulációjára fordították és itt hozták létre szerteágazó trösztjeiket, üzemek egész sorát, sőt egyes iparágakat uraló bankjaikat. Az amerikai monopol- kapitalisták is vásárolnak palotákat, műemlékeket, magyar grófokat, grúz hercegeket, de ez semmivel sem- csökkenti a tőkekoncentráció folyamatát.

A magyar fejlődésre vonatkozólag is érvényesek tehát az imperializmus korára vonatkozólag megállapított marxista igazságok.

DÉKÍIT szerint Eörsi G-yula által felvetett téma szélesebb, mint amit a kari meghívó cime tartalmaz. Feltétlenül úgy helyesebb, ahogy Eörsi Gyula elvtárs megjelölte. A mai vitának az volt a célja, hogy gyorsítsák meg az elvégzendő feladatot, a- melynek megoldásával már sokat várni nem lehet.

Az egyik alapvető kérdés nem elég világosan bontakozott ki, az ugyanis, hogy más a haladó elem^ egy korban és más a haladó hagyomány. A maga korában haladó jelenség, lehetett haladó megállapítás mindaz, ami a fejlődést előbbre viszi, ez azonban még nem haladó hagyomány. A haladó hagyomány az, aminek ma is továbbvivő ereje van, ami hozzátartozik a mi