Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1953. április 15.
- 13 A tanárnak módjában van úgy kérdezni, hogy arra lehetetlen nem felelni. Vannak^olyan hallgatók, akik gyenge előképzettségük ellenére őszinte igyekezettel es buzgalommal tanulnak. Csatlakozik Vas elvtárshoz, hogy a belügyminisztérium hallgatói, főleg a rendőrtisztek, jobban vannak felkészülve és komolyabban veszik a tanulást, mint a vidéki igazságszolgáltatás alkalmazottai; Az a véleménye, Bolgár elvtárshoz csatlakozva, hogy e kérdésben a delegáló szervek képviselőivel komoly ankétot kellene rendezni, mert jelenleg nem javul, hanem rosszabbodik a helyzet. MARTON G-ÉZA egyetemi tanár elmondja, hogy kívülről nézi a helyzetet, mert a tárgya nem tartozik a levelezőoktatásba. Amit elgondolt, Hajdú elvtárs már elmondta. A jelentésben panasz van a felkészületlenség miatt és a vizsgastatisztika maximális eredményeket mutat ki. Nem mutatja ki a statisztika, hogy tavaly hányán vizsgáztak, hányán buktak meg, számbeli eredményeket nem közöl. Nem világítja meg a lényeget, ezt kéri pótolni. * KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanár Bolgár elvtárs megállapításából indul ki, hogy ezt a kérdést itt ma befejezni nem lehet és nem is lenne helyes. A levelezőoktatás jogásznevelés szempontjából speciális területet átfogó kérdés, komoly és részletes megvitatást igényel; a Kar tűzze ismét akérdést napirendre. Bgy-két jelenségre felhivja a figyelmet. Sem a módszer, de a hiányosságok tekintetében sem lehet általános megállapitást tenni azért, mert a II.évfolyamon folyó levelezőoktatásban résztvevők kiválasztása más szempontok szerint történt és az I.éves hallgatóké is. Még tárgyanként is különbséget kell tenni a módszer és az eredmények értékelése tekint etében. Ha van bizonyos ellenérzés a polgári jog tantárggyal szemben, nem áll ez minden tárgyra. Meg kell tanitani az elvtársakat arra, hogy jogász számára a polgári jog ismerete nélkülözhetetlen. Ezt pedig csak az egyetem végezheti el. Vannak tantárgyak, amelyek tanulása ellen semmi kifogást nem lehet támasztani, ide sorolja a büntetőjogot. Az osztályzás kérdésében a statisztikai adatok nem tükrözik hiven az eredményeket, nemcsak a liberális elbirálás miatt, hanem azért sem, mert a II.éves hallgatók nagy része nem vizsgázott. Azok vizsgáztak, akik jól felkészültek. Ez a magyarázata, hogy a büntetőjogból 4*o2 átlag jött létre. A tárgyból a hallgatók 3o-4o ?*-a vizsgázott csupán. A differenciát, amely a jelentés és a sva'EiszTlkai adatok között van, a most emlitett oknál fogva meg lehet magyarázni. Felhivja még a figyelmet arra,hogy a levelezőoktatás intézményét átmeneti intézményként kell kezelni. Rövid idő múlva az egyetemre való kerülés nem lesz probléma azért, mert az ország jelentős része középiskolai végzettségű lesz. Az adott helyzetben a levelezőoktatásnál arra a pesszimista álláspontra helyezkedni, hogy nem lehet beiratkozni valamilyen tanfolyam elvégzése nélkül,