Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)

1953. április 15.

- 13 ­A tanárnak módjában van úgy kérdezni, hogy arra le­hetetlen nem felelni. Vannak^olyan hallgatók, akik gyenge előképzettségük ellenére őszinte igyekezettel es buzgalommal tanulnak. Csatlakozik Vas elvtárshoz, hogy a belügyminisztérium hallgatói, főleg a rendőr­tisztek, jobban vannak felkészülve és komolyabban ve­szik a tanulást, mint a vidéki igazságszolgáltatás alkalmazottai; Az a véleménye, Bolgár elvtárshoz csat­lakozva, hogy e kérdésben a delegáló szervek képviselő­ivel komoly ankétot kellene rendezni, mert jelenleg nem javul, hanem rosszabbodik a helyzet. MARTON G-ÉZA egyetemi tanár elmondja, hogy kí­vülről nézi a helyzetet, mert a tárgya nem tartozik a levelezőoktatásba. Amit elgondolt, Hajdú elvtárs már elmondta. A jelentésben panasz van a felkészületlenség miatt és a vizsgastatisztika maximális eredményeket mu­tat ki. Nem mutatja ki a statisztika, hogy tavaly há­nyán vizsgáztak, hányán buktak meg, számbeli eredménye­ket nem közöl. Nem világítja meg a lényeget, ezt kéri pótolni. * KÁDÁR MIKLÓS egyetemi tanár Bolgár elvtárs meg­állapításából indul ki, hogy ezt a kérdést itt ma befe­jezni nem lehet és nem is lenne helyes. A levelezőokta­tás jogásznevelés szempontjából speciális területet át­fogó kérdés, komoly és részletes megvitatást igényel; a Kar tűzze ismét akérdést napirendre. Bgy-két jelenségre felhivja a figyelmet. Sem a módszer, de a hiányosságok tekintetében sem lehet álta­lános megállapitást tenni azért, mert a II.évfolyamon folyó levelezőoktatásban résztvevők kiválasztása más szempontok szerint történt és az I.éves hallgatóké is. Még tárgyanként is különbséget kell tenni a módszer és az eredmények értékelése tekint etében. Ha van bizonyos ellenérzés a polgári jog tantárggyal szemben, nem áll ez minden tárgyra. Meg kell tanitani az elvtársakat ar­ra, hogy jogász számára a polgári jog ismerete nélkülöz­hetetlen. Ezt pedig csak az egyetem végezheti el. Vannak tantárgyak, amelyek tanulása ellen semmi kifogást nem le­het támasztani, ide sorolja a büntetőjogot. Az osztály­zás kérdésében a statisztikai adatok nem tükrözik hiven az eredményeket, nemcsak a liberális elbirálás miatt, ha­nem azért sem, mert a II.éves hallgatók nagy része nem vizsgázott. Azok vizsgáztak, akik jól felkészültek. Ez a magyarázata, hogy a büntetőjogból 4*o2 átlag jött lét­re. A tárgyból a hallgatók 3o-4o ?*-a vizsgázott csupán. A differenciát, amely a jelentés és a sva'EiszTlkai ada­tok között van, a most emlitett oknál fogva meg lehet magyarázni. Felhivja még a figyelmet arra,hogy a levelezőok­tatás intézményét átmeneti intézményként kell kezelni. Rövid idő múlva az egyetemre való kerülés nem lesz prob­léma azért, mert az ország jelentős része középiskolai végzettségű lesz. Az adott helyzetben a levelezőoktatás­nál arra a pesszimista álláspontra helyezkedni, hogy nem lehet beiratkozni valamilyen tanfolyam elvégzése nélkül,

Next

/
Oldalképek
Tartalom