Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának ülései, 1952-1953 (HU ELTEL 7.a.51.)
1953. március 18.
kezik, hogy nekünk a napi esemenyek nevelőhatását ki kell aknázni, az uj jogszabályok, a szervezési intézkedések anyagát be kell illeszteni az előadásokba, az államigazgatásnak az állami fegyelem területén is van nevelő szerepe, Kern foglalkozik az előterjesztés az állam- igazgatási dolgozók nevelésének, továbbképzésének a kérdésével. jDEKÁN szerint Mártonffy elvtárs komoly, nagy és úttörő munkát végzett, mert egy szaktárggyal kapcsolatban sem végeztek eddig még hasonló feldolgozást. Ebből se g its éget kapnak a többi elv társak is. Mégis ez a referátum igen lényeges elemeket nem dolgozott fel. Szabó elv társhoz kapcsolódva hiányolja, hogy nem domborította ki az oktatás módszerében az államigazgatási jog aktiv szere pét mint olyan erőt, amely hatékonyan szolgálta a szó cializraus ügyét. Példákat kellett volna kiemelni a tanácsok, végrehajtóbizottságok munkájából. Részleteiben: szükséges annak a bemutatása, hogy az államigazgatási jog a szervezés eszköze. Külön kellett volna foglalkozni azzal, hogy a szocialista igazgatási jog miként áll a tör vényesség megvalósitásának a szolgálatában. Egyetért azzal, hogy meg kell határozni az államigazgatási jog tárgyát is, hogy mi az, amit tani tani kell. Helyes a bürokr tizmus, a hatalmaskodás elleni küzdelem. Azt hiszi, hogy a mai feladatunk annak kidomb or itása, hogy az államigazgatási jog miképpen szolgálja a mindennapos gyakorlatot a szocializmusban. rBECK SALAMON egyetemi tanár arról beszél, hogy az államigazgatási jog oktatási anyagát fel kell használni annak a burzsoá felfogásnak a leküzdésére, amely az államigazgatás lényegét a "hivatalos hatalom"-ban 1 át ta. MÁRTONFFY KÁROLY egyetemi tanár az elhangzott megjegyzésekkel legnagyobb részben egyetért és azokat az anyag végső formábaöntésenél fel fogja használni. Az összes meg jegyzésekből nagyon lényegesnek tartja azt, amely a tárgy anyagának megállapitására vonatkozik. Amikor Visinszkiiji 1938-ban egyik tanulmányában az államigazgatási joggal foglalkozott, első helyen jelölte meg ezt a problémát. Nyomban utána következő kérdés, hogy milyen mélységig kell és lehet az államigazgatási jog különös részében az egyes igazgatási ágak ismertetésében elmenni. Nem kis nehézséget okoz a többi tételes jogi tárgytól való elhatárolás is. A haladó hagyományokra vonatkozó megjegyzéseket helyénvalónak találja, ezért azokat elfogadja. Szeretné azonban mindjárt hozzáfűzni, ez az első alkalom, hogy az államigazgatási jog területén a haladó hagyományok kérdése szóba került.
