Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karának ülései, 1949-1950 (HU ELTEL 7.a.49.)
1949. szeptember 14.
50./ 2556/1948-49. d. sz. Tárgy: A vizsgáztató személyzet díjazása. A vallás- és közoktatásügyi miniszter ur 1400-1II-6/1949. V. 1. számú leiratával közölte, hogy a kötelező tantárgyakból vizsgáztató személyzet átalányszerü vizsgadijban fog részesülni. A vizsgabizottságok elnökei vizsgadijátalányban nem részesülnek. Az átalány a hallgatók száma szerint lett .megállapítva. Ha a hallgatók száma 50-nél kevesebb, az átalány összege évi 350.- Ft 50 és 200 között « n tt * 800.- " 200 és 500 " tt tt tt 2,000.- * 500 és 1000 w t» tt « 4,000.- * 1000-en felüli ti _ « tt « 6,000.- » Az olyan vizsgáztatónál, aki kollokváltat, a hallgatók létszámát egyszeresen, aki kollokviumnál magasabb színvonalon vizsgáztat, a hallgatók létszámát kétszeresen kell számítani. A hallgatók létszámát minden tanévben egyszer,- október hónapban kell megállapítani és ez a megállapítás alapja az illető egész tanévben a vizsgadijkifizetésnek. A vizsgadijátalányt két részletben, december és júliusban kell kifizetni. Amennyiben egy tárgyból több vizsgáztató vizsgáztat, vagy ha az illető tárgyból a vizsgákat részben vagy egyészben helyettes vizsgáztató tartja meg, a kar határoz a vizsgadijátalány megfelelő felosztására nézve a végzett munka arányában. A rendelet interpretációját illetően a^minisztérium rövid utón még a következő felvilágosításokat adta: A vizsgaátalány először a közeljövőben az 1948/ 1949. tanév II. felére érvényesen fog kifizettetni. Az 1949. május 6-ig bezárólag előlegként kifizetett összegek nem fognak levonatni. Szemináriumi előadóknak és kötelező, de szabadon választható kollégiumok előadóinak vizsgadijátalány nem jár. Ha valaki több főkollégiumot lát el, akkor minden kollégiuma hallgatóinak létszámát összesíteni kell. Évközi helyettesítések esetén a kar eldöntheti, hogy valamely professzor egy másik rovására részesüljön-e
