Budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Közigazgatástudományi Karának ülései, 1948-1949 (HU ELTEL 7.a.48.)
1949. március 16.
A jog- és közigazgatástudományi kar magántanári kara őszinte elismeréssel és megnyugvással fogadta azokat a kijelentéseket, amelyeket a Magyar Tudományos Tanács alakulásával kapcsolatosan a kormány és a demokrácia hivatott képviselői tettek s melynek során határozott Ígéretet tettek arra, hogy a tudománnyal foglalkozók gazdasági helyzetét megjavítani kívánják, A jog- és közigazgatástudományi Isar magántanári kara helytelennek és sérelmesnek tartja a magántanári díjazásnak azt az ezidőszerint fennálló rendszerét, amely szerint a közszolgálatban álló alkalmazottak a magyar pénzügyminiszter 22*179/1948. sz. rendeletében közelebbről körülirt tudományos pótlékban részesülnek, ezzel szemben a nyugdíjasok és a közszolgálatban nem állók részére a ténylégesen megtartott óránként 20 Ft. kerül kifizetésre. A jog- és közigazgatástudományi kar magántanárainak véleménye szerint a díjazásban való ez az eltérés, a különbözőségnek ez a rendszere teljesen indokolatlan és a magántanárok egyenlőtlen, méltánytalan elbírálását jelenti. Egyedül az a helyes rendszer mutatkoznék indokoltnak, mely a tudományos pótléknak megfelelő egyetemi magántanári tiszteletdijat állapítaná meg, valamennyi venia legendi-vel rendelkező egyetemi magántanár részére, arra való tekintet nélkül, hogy az illető téhyleges szolgálatban álló közalkalmazott, illetőleg nyugdíjas vagy egyéb foglalkozást űző személy. Amikor a fenti számú pénzügyminisztériumi rendelet az egyetemi magántanárok egy részére, a közszolgálatban álló személyekre vonatkozólag a tudományos pótlékot bevezette, azt a helyes szempontot érvényesítette, hogy az egyetemi magántanárok díjazása nem az általuk ténylegesen előadott órák számával hozandó szerves összefüggésbe, hanem azzal a tudományos munkával, melyet mint egyetemi magántanárok kifejtenek, melynek elvégzése részükről könyvek, folyóiratok vásárlása, stb. címén tényleges kiadások felmerültét is jelenti. Az általános rendezés egyedüli helyes megoldási módja ehhez képest csak az lehet, ha a megtartott óráktól függetlenül az egyetemi magántanárok részére a tudományos pótléknak megfelelő egyetemi magántanári tiszteletdij kerül folyósításra valamennyi egyetemi magántanár részére azonos összeg-
