Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU ELTEL 7.a.44.)

1945. június 12.

- 9 -ne

tartatnak meg és amelyek a rendes jogi tanulmány okba semmiképpen sem szárnitha- tók be.

Ez a tanfolyam az 1932. március 4-iki decrétűmmé1 nyert szabályozás alapján a következő képet mutatja: az első évben elő kell adni 1./ a magánjog elemeit, 2./ a büntetőjog elemeit, 3./ a köz- és közigazgatási jog elemeit;

a második évben: 1./ a magánjog elemeit, 2./ a polgári perjog és végrehajtási jog elemeit, 3./ a kereskedelmi jog elemeit.

Mind az első, mind a második év végén egy órás zárthelyi Írásbeli vizsga van a magánjogból, amelynek során a jelöltnek legalább három egyszerű kérdésre kell Írásbeli feleletet adni.

Aki az írásbeli vizsgán elbukik, szóbelire nem bocsáttatik.

A sikeres Írásbeli vizsga u- tán szóbeli vizsgát kell tenni az illető évfolyam összes tárgyaiból, vagyis az első év végén a magánjogból, büntetőjogból és köz- és közigazgatási jogból, a második év végén a magánjogból, polgári perjogból és kereskedelmi jogból.

Látjuk tehát, hogy ez a kurzus erősen magánjogias, civilisztikus jellegű: a magánjog elemeiből teszi jelölt a két írásbeli vizsgát, ezenkívül két szó*

beli vizsgát is. A magánjogon kívül négy tárgy közül is kettő /:a kereskedelmi jog

.

és a polgári perjog:/ magánjogi jellegű