Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1944-1945 (HU ELTEL 7.a.44.)

1945. május 30.

- .20 ­hogy a Miniszter TTr osupán a jogi I rot­ra vonatkoz<5an Intézett kérdést, nem lát— 3zik helyénvalónak s választ általános­adul, 1 anem a súlyt a jogi Icá­ról: külön Szempontjain? helye ':ovet­Ice z 6 to rt a Inni vá las et ke11 e ne a dni. Az első "félévre felveendő hr'll— gotól: száminak korlátozás*'ro vonatkozó rendelkezések feloldása nem csak az egye­temi tanulmányok folytatásának szabadsá- ga terén nagy lépés előre, hanem a nő- hallgatók k a j í okra felvétele íll€öp a Karn 1 3gy 1 orábbi felterjesz­tésében felhozott egyik érvét is tárgy­talanná tette, A kor nem kivén rszsl a kott ellem? bőssel foglalkozni, hogy °z egyetemi tanulmányok a nőt a család kóréhŐ1 vo jak *1, csak azok az £r * A-et vizsgálta meg, amely el a egyetemi tanulmányokra- hocsátásának ál­talános megen ;edé'séval szemben a jog- és államtudományi karra bocsátás tekin­tet 'ken kivételt tennének indokolttá. A r véleménye szerint a jogi korok ta­inyi ] jé i ni ;s ek ly tárgyak, * ly ek 3Is játitására a nők J- r ' éti adottságaiknál fogva ne lennének alkalma­sak. Az Íjig. évet követő idői en, ami! or oly nők, akik külföldi egyetemeken msvkez- ílmány alkat a karon folytathatták, a taposstaletok őzt mutatták, hogy a nők a t lányi követelményeknek képesek meg­felelni. Annak ez elismerése abban is kent- foglaltatik, hogy a Műegyetem közgazdasági *»

Next

/
Oldalképek
Tartalom