Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1943-1944 (HU-ELTEL 7.a.43.)

1944. június 21. VIII. rendes ülés

53./ Dr. ANGYAL PÁL professzor, mint a Kar seniora kér szót, A legmelegebb han­gon emlékszik a Dékán Öméltóságától, a- ki rendkívüli időkben rendkívüli körül­mények között annyi buzgósággal, hozzá­értéssel és bölcseséggel vezette a most záruló tanévben a Kar bonyolult admi­nisztrációját. Ő emelkedett ez évben a kari tagok szeretetében, arra kéri Öt, hogy a dékáni méltóságtól való vissza­vonulás után is tartsa meg a Kart s an­nak minden egyes tagját kollegiális sze­retetében. Jelen alkalommal 14-szer búcsúz­tat dékánt, azonban ez az utolsó volt, mert immár ő maga is búcsúzik. 32 éven keresztül élvezte ennek a kiváló Karnak megbecsülését és szeretetét. Most csak az az egy kérése van, tartsa őt a Kar meg továbbra is szeretetében. 46 év u- tán lép le a katedráról. Hogy ez fájdal­mas, azt minden vérbeli professzor meg­érti. Távozásának fájdalmát enyhiti az a tudat, hogy kari társainak szeretetét viszi magával. Elnöklő Dékán megilletődötten kö­szöni a szives szavakat. Ő nem búcsúzik ANGYAL PÁL-tól, mert el sem tudja képzel­ni, hogy ő ne maradna mindvégig a Karban. Számos pont marad, ahol találkozni és e- gyütt dolgozni fogunk. Végtelenül jól e- sik neki, hogy őt mint távozó Dékánt még az az ANGYAL PÁL búcsúztatta, aki tiz év­vel ezelőtt rectorként elnökölt abban a

Next

/
Oldalképek
Tartalom