Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1942-1943 (HU-ELTEL 7.a.42.)
1943. május 5. VI. rendes ülés
BirJlat a statisztikából kitűzött f ui országgyarapodások jelentősége” cl-iü -pá-f í lyatétélről. A pályatételre három pi lyamunka ‘érke- I zett be* A. ” lem! lem! Soha!” jeligéjű dolgo11 zat 5 gépelt óidéira terjed, bar kis terjedelme miatt sem tekinthető koméig p lyamű- nek* Emellett a szerző ui területgyarapoH dások” alatt csak az ország keleti és Erdély • északi részének, v 1 min' a bélvidéknek visz- szatérését érti s ezért a felvidéki és kárig i t rületgyar podással nem is foglalkozik, csupán befejezésül, mindössze 1 gé-< pelt oldalon közöl az egész őrszággyarápolásra vonatkozó fejtegetéseket. Jutalmazás- ra noii jön számításba. A juo vadis Hungária?” Szolnok, 1920.” u 11 éjü_pályamunka lapszámozása G2 kisfor- máju gépelt oldalt jelez, de a külön lapszámmal ellátott táblázatokkal eléri a 100 ol- d It * Ez a p 1_ aimka is, mint t rsal, a* trianoni veszteségekből indul ki. Elég jól feléit ott, kerekded dolgodat, a legfőbb 'adatokat tömör tál 1 d1:1 n i: bemutatja, Nem területrészenként halad, hanem mind a négy gya- rapodást területi és népességi, majd kulturális és gazdasági vonatkozásokban t*glalja. * Itt-ott még; kevésbbé jelentős kérdéseket is aránylag részletesen tárgyal, igy a kormegoszlást, a nemek arányát és a családi állapotot. másrészt nem mélyül el fontosabb problémákban, inkább a felszínen mozog, igy pl. akkor mikor rámutat arra, hog a terű-
