Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1934-1935 (HU-ELTEL 7.a.35.)

1934. október 24. I. rendes ülés

zi közjog területén való alkalmazása mennyiben indokolt és milyen korlátok közt megengedett?

2. / Mit mélt óztátik nemzetközi szolgalmon érteni?

3. / Mi különbözteti meg a nemzetközi jogi szolgalmat a nemzetközi jog rendes kötelmi jellegű jogviszonyaitól?

4. / Mit jelent az, bogy a szolgalom abszolút jellegű, feltéve, hogy a szolgalmi jogviszony is a jogosított és a kötelezett államszemélyek közt áll fenn, amint azt müvében kifei- feni máitóztatott?

5. / Mit jelent az, hogy a szol galom területileg lokalizált, ha a köte lezett állam egész területére is vonat- kozhatik?

6. / Doktor Ur a nemzetközi bíráskodással kapcsolatos munkájában nem titkolja el azt a felfogását, hogy a nemzetközi bíráskodásban szigorú jogászi értelemben vett bíráskodást szeretne látni. Hogyan tudná megindokolni ezt az álláspontját azzal az irodalomban található ellentétes felfogással szemben, amely a nemzetközi bíráskodást az

ex aequo et bono” itálo békebirói inti

tézmény irányában óhajtaná tovább fejleszteni?

7. / A nemzeti biró intézménye,