Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1927. május 18. IV. rendes ülés

lényünket a minket környező államokkal szemben biztosítani és akkor másfelől ezzel a mostani rendelkezéssel, t.i. amikor a jogi tanulmányok folyt áthatása céljából a reáliskolai érettsé- • git, mint a szükséges előképzettség tanúbizonyságát egyenlő értékévé teszi a gimnáziumi érettségivel, az előképzettség fokát és ezzel a Jogász általános műveltségi színvonalát leszállítja*

Szóló ezt mint a kar egészének álláspontját közli, amelyet a tulaj- donképeni Jogi tárgyak szempontjából és ezek teszik a Jog-és államtudományi karán előadott tantárgyai; túlnyomó nagy többségét, ő is oszt. Mint egyéni véleményt hozzáteszi, hogy a közgazdaságtan és az ezzel rokon tárgyak szempontjából nincs szükség a klasszikus nyelvekre, mint előtanulmányra. Ezzel a megjegyzéssel azonban nem akarja az u.n.klasszikus műveltségnek, amelyet a humanisztikai gimnázium ad, általános nagy jelentőségét érinteni, mégkevésbbé JLebe- c sül ni.

Szóló nem tartja szerencsésnek, hogy a miniszter ur törvényhozási in- tézkedéssel az eddigitől eltérő minősítéssel bírók előtt is megnyitotta a jogi pályát, mielőtt a jogi oktatás reformját megvalósította volna, ebben fordított eljárást lát. Sürgeti a jogi oktatás régtől vajúdó, de immár igazán elodázhatatlan kérdésének megöl dását /