Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1926-1927 (HU-ELTEL 7.a.27.)

1927. május 18. IV. rendes ülés

lényünket a minket környező államok­kal szemben biztosítani és akkor más­felől ezzel a mostani rendelkezéssel, t.i. amikor a jogi tanulmányok folyt át­hatása céljából a reáliskolai érettsé- • git, mint a szükséges előképzettség tanúbizonyságát egyenlő értékévé te­szi a gimnáziumi érettségivel, az előképzettség fokát és ezzel a Jo­gász általános műveltségi színvona­lát leszállítja* Szóló ezt mint a kar egészének álláspontját közli, amelyet a tulaj- donképeni Jogi tárgyak szempontjából és ezek teszik a Jog-és államtudomá­nyi karán előadott tantárgyai; túlnyo­mó nagy többségét, ő is oszt. Mint egyéni véleményt hozzáteszi, hogy a közgazdaságtan és az ezzel rokon tár­gyak szempontjából nincs szükség a klasszikus nyelvekre, mint előtanul­mányra. Ezzel a megjegyzéssel azon­ban nem akarja az u.n.klasszikus mű­veltségnek, amelyet a humanisztikai gimnázium ad, általános nagy jelen­tőségét érinteni, mégkevésbbé JLebe- c sül ni. Szóló nem tartja szerencsésnek, hogy a miniszter ur törvényhozási in- tézkedéssel az eddigitől eltérő minő­sítéssel bírók előtt is megnyitotta a jogi pályát, mielőtt a jogi okta­tás reformját megvalósította volna, ebben fordított eljárást lát. Sürge­ti a jogi oktatás régtől vajúdó, de immár igazán elodázhatatlan kérdésének megöl dását /

Next

/
Oldalképek
Tartalom