Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. április 28. IV. rendes ülés

I" um*»ja J

ház nemesi község jogtörténelmi'és közjogi helyzetének méltetására,lévén Bácsa

a múltban a győri káptalannak praediális- ta községe, amely káptalan részéről a nem

ugyan közönséges jobbágy-földesúri, de bizonyos értelemben mégis földesúri - a nyugateurópai jogrendszerben,ha_jól tudom,úgy nevezett szenyoriális- hatóságot a község fölött a mindenkori nagyprépost gyakorolta. Végül áttér a perirat az 1871.XVIII.

tcikkel létesitett s később 1886.-brn szintén törvényileg megreformált községi szervezetnek mikénti bekapcsolódására e különféle jellegű történelmi -előzmények és községszerü alakulatokba. Győri káptalani quasi földesuraság, Győr vármegye, győri kir.törvényszék és mégsem győri,hanem esztergomi püspöki dioeézis, ez feltűnő ugyan, íe a fennforgó kérdés bennünket

érdeklő oldalai szempontjából kétségtelenül Irreleváns.

Belebocsátkoztam ezen a folyamodó által beterjesztett perügyi iratoknak a tartalmi ismertetésébe, mivel ezek is világot vetnek, és mintegy legközvetlenebbül élő világot vetnek azon tuuomány-diseiplináris anyagnak a természetére, s illetőleg az annak a Kandidátus ur áltöl tulajdonított minőségére, 'amelyből ő a habilitáeiót óhajtja. Lássuk ami ezt illeti,első sorban ezeket a

plébániai tulajdonjogi pereket. Való,hogy ezeknek fö]ötté,miután a vitás ügy ingat!an- tulajdonl kérdésben csúcsosodott ki, a polgári törvényszékek döntöttek,amint hogy ingatlan tulajdoni ügyről lévén szó, ez nem is lehetett másként. De ha az anyagi jogi substrátumát tekintjük e pereknek,ezek a