Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. április 28. IV. rendes ülés

i'OiE jogi tcma tekintetében szolgáltatott folyamodénak alkalmat elméleti fejtegetésekre. Ezek: a Canonica Visitatiok jogi természete; a kegyúri jogi érdekeltség benrejtőzése a plébániai ingatlan- tulajdonra vonatkozó jogi vitás kérdésekben; továbbá az úgynevezett politikai "község* fogalmának előzményei, története és fejlődési fázisai Mám/arországon /lásd ami az utóbbi kérdést illeti,különösen az utóbbi perbeli Válaszirat 4.és"kov.oldalait./ Folyamodó eliense -ami a jelen perek eredményét illeti- mind a két mint egyesitett perben és mindhárom fóru$ előtt győztes lett.

Van itt végül egy per,amelyet Bácsa,

Győrmegyei község inditott ISI4-ben az ottani római kath.egyház ellen az iskola tulajdonjogának megítélése iránt, s amelyben a hercegprímásnak, mint a perbe vont plébániát képviselő egyházi főhatóságnak ügyvédje a folyamodó volt. Ez~~en perben is

a folyamodó mint alperesi ügyvéd, oldalakon keresztül tárgyalja /lásd"különösen Ellenirat/közjogi és jogtörténelmi szempontból a községi intézmény eredetét és fejlődését Magyarországon,amely kérdésre, már az említett alapvető alperesi perirattal -értve az Elleniratot- a~fenforgó peres ügynek ugyszólva az egész anyagát visszavezeti. Egyfelől a jobbágyi, másfelől a nemesi községeknek egymástól igen is különböző közjogi állása a személyiségi és jogalanyiság! kérdés szempontjából 1848 előtt az, amivel e fejtegetés elsősorban behatóiag foglalkozik. Azután áttér mintegy közbülső typusként a praeöiálista egy-