Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. április 28. IV. rendes ülés

a községi illetőség szabályozásának,mi az értelme a német, az osztrák a magyar jog szerint, utóbbiak közül melyikkel egyezik a trianoni szerződés 61-64 §-ai~ ban előforduló illetőség /indigenat-, pertinenza/ fogalma ?

Végül fentartandó-e a községi illetőség intézménye ?"meddő maradt;

7. a közgazdaságtanból az 1922-23, tanévre egy közgazdaságtani pályatétel jutalmazására rendelt, a Senger alapból rendelkezésre állott pályadijnak az 1922-23.tanévben ki nem adott maradványösszegére mint pályadijra harmadszor kitűzött pályatétel: "Vizsgálja meg pályázó az idevonatkozó irodalom figyelem- bevétele és feldolgozása alapján a csökkenő hozadékképesség törvényének érvényességi terét" meddő maradt.

Mivel

8. az anyagi büntetőjogból tűzött, a Sehwartner-alapitvány kamataiból 1000 K-val jutalmazandó illetve ily összegű pályadijra ötödször tűzött következő pályatételre: "Dolus eventualis a moti- vumelmélet alapján"beérkezett két darab pályamunkát a biráló szakprofessor urak a pályadijra méltónak nem találták ezen anyagi büntetőjogból való pályatétel is meddőnek illetve a jutalom rendelkezésre állónak tekintendő.

A többi pályatételre beérkezett pályamunkák közül 1 a magyar alkotmány- és jogtörténetből, 1 a nemzetközi jogból, 2 pedig az anyagi büntetőjogból az 1925/26.tanévre kitűzött pályatételt tárgyazza. A magyar alkotraány-és