Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)
1926. február 11. III. rendes ülés
kül eddig egyáltalán nem számíttatott be. Ezek szerint annak, hogy a kormányrendelet az 1923.július 1 után kinevezett tanárokról külön emlékezik meg, nyilvánvalóan csak az az oka és értelme lehet, hogy a korpótlék, mint külön járandóság — - _r megszűnvén, az előző Ipeszámitható szolgálatoknak nem a korpótlék, hanem a fizetés 38333*88383 _**888B3*8 szempontjából való beszárnitásáról kellett rendelkezni. %, . r . „ Ujitás továbbá ebben a határoz- mányban, hogy mig eddig a korpótlék élvezetével egybekötött állásban, pl.jogakadémiai vagy középiskolai tanári állásban eltöltött közszolgálatnak beszámítása kérdésében a vallás-és közoktatásügyi miniszter egyedül, tehát a pénzügyminiszter közreműködése nélkül döntött,addig az uj szabályozás szerint 1923.julius 1-től kezdve ezeket a beszámítási ügyeket is esetről- esetre a két miniszter együttesen intézi el. Sőt a többször emlitett kormányrendeletben az a kedvező ujitás is foglaltatik, hogy ezentúl a szabad pályán eltöltött időnek a beszámítása is lehetséges lesz az egyetemi tanári fizetés szempontjából. Felfogásom szerint tehát pusztán az a tény, hogy a kormányrendelet külön szól az 1923.julius 1-e előtt és az után kinevezett tanárokról egymagában kifogásra^ aggodalomra nem ad éppen okot". A kérdés súlypontja inkább azon van,hogy mint eddig, - ezentúl is hiányolni fog a pontos elvi szabályozása a beszámítás kérdésének. S még jobban kifogásolható, hogy a kifejlődött gyakorlat Mwlewéaen a beszámítás arányának a kérdésében kielégítőnek éppenséggel nem
