Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1925-1926 (HU-ELTEL 7.a.26.)

1926. február 11. III. rendes ülés

elintézés v'gett küldötte meg. Nyilván azon az alapon,mert a szóbanlevő kiegészítő szigorlatok Nagyméltóságod értékelése szerint is * ♦ a szig.szab.4.§-a szerint kezelendő folytatólagos szigorlatok. Mert ellenkező kiindulásban, amennyiben t.i.Hagymáitóságod a kiegészítő

* * r f ^ m* i - ' r

szigorlatokban a szegedi kar álláspontja értelmében különálló doktori képesítő eljárást észlelne,amelyre kérvényezők szabad választásuk szerint éppen úgy bármely hazai tud.egyetemen jelentkezhetnek,mint a teljes,akár jog- akár államtudományi doktori szigorlatok megkezdésére,akkor nemcsak hogy szükség nem volna, de még csak alkalom sem kínálkoznék a 8-86/1924.sz.rendelet értelmében követendő karközi eljárásra és abbanvaló közreműködésünkre. f i „

De megerősít ebbeli álláspontunkban,mely szerint a szig.szalb.5. §-eban rendszeresített kiegészítő szigorlatok éppen kiegészítő jellegük és illetve annak folytán, mert tárgykörük az első doktorátusi szigorlatok tárgyainak betudásával állapíttatott meg, a 4.S.álatlános rendelkezésénél fogva csakúgy kizárólag azon tud.egyetemen tehetők le,amelyen az első doktori képesítő szigorlati eljárás 1 efolytattatott,mint ahogy az egy és ugyanazon doktorátusra képesítő szigorlatok egy-és ugyanazon tud.egyetemen teendők le, az 1009. nov.19-én 113.028 sz.a.kelt vkm.rendeletben történt kormányhatósági elvi állásfoglalás is. Amikor az egységes gyakorlat létesítése • végett kibocsátott ez a rendelet a szigorlatoknak és az államvizsgálatoknak egymáshoz, valamint a szigorlatoknak az államvizsgálatokhoz való viszonylatában annál fogva,mert egynémely tárgyuk közös , az azokból történt korábbi ké-