Budapesti Királyi Magyar Pázmány Péter Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1924-1925 (HU-ELTEL 7.a.25.)

1925. június 3. VI. rendkívüli ülés

gok ismerni, mint a Pázmány Péter

tudományegyetem s különösen jogi~ karának magas céljait teljes erőmmel

támogatni. Az egész idő alatt szigorú lelkiismeretvizsgálatot tartótw

tam, s nyugodtan mondhatom a nagytekintetű Karnak, hogy csekély tehetségemmel ezt a célt soha sem tévesztettem szem elől. Háromszáz éves egyetemünknek talán soha sem volt nehezebb időszaka, mint a mostani. A csonka ország nyomorúságos helyzete természetszerűleg súlyosbítja a magyar tudomány és tudományos oktatás helyzetét is. Ilyen visionyok között", midőn a hullámok minden oldalról” ostromolják egyetemünk százados falait, fokozott mértékben szükség van arra, hogy mi a nagy elődeink által ránk hagyott drága ogggufflt ^ összefogva és erőinket összetéve, sértetlenül iparkodjunk átadni: utódainknak. Akkor, midőn hálás köszönetét mondok a nagytekintetű Karnak, hogy csekély személyemet a dékáni tiszttel újból kitüntette, s akaratának magamat alá vetve, azt elfogadom, szerettei és tisztelettel kérem a kar tagjainak kegyes támogatását. Az én erőm magában mit sem jelent, de igenis megvagyok győződve,

hogyha a kar tagjai a maguk nagy tudásukkal és kiváló tehetségükkel mellém állanak, akkor a mi erőnk az isteni gondviselés segítségével elég lesz arra, hogy biztosítsa a mi Alma