Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1903-1904 (HU-ELTEL 7.a.4.)

1904. május 17. IX rendkívüli ülés

2. Mely törvényeket helyez a parlament egyenesen hatályon kívül, ha

a költségvetést egészében elveti?

3. A " politika " szót mily értelemben lehet venni, pl. mit lehet érteni " politikai rendszabály, politikai eljárás " stb. alatt?

4. Micsoda nagy tévedés van abban az állitásban, hogy a jog ellentéte a czélszerüségnek?

5. Az általános államjog valóban képes-e eltekinteni az államok alkotó erőitől és tényezőitől?

6. Milyen tényező tulajdonkép a jog: normativ-e vagy alkotó?

7. Az igazi politikai rendszabályban áthatják-e egymást ezen különböző tényezők?

8. A politikai tudomány, ha valóban tudomány akar lenni, minő fogalmakkal kell, hogy foglalkozzék, és mit fejtsen ki az államra nézve?

9. Az államnak és a társadalomnak megkülönböztetése gyakorlatilag minő horderővel bir?

10. Az állami és társadalmi jelenségek lényegileg különböznek-e egymástól?

11. Miért azonosítják a szociá- listák és a szociológusok teljesen az állami és társadalmi működéseket?