Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem Jog- és Államtudományi Karának ülései, 1903-1904 (HU-ELTEL 7.a.4.)

1904. február 24. VI. rendes ülés

zolod hazánk ébredésének, majd újjászületésének korszakát.

Egyetemünknek és karunknak Közérdekű ügyeiben mindig a legbuzgóbb munkásoknak egyike voltál. Az Ülésekben, a bizottságokban, mindazon Kartársi érintkezés közben, melylyel hitünk szerint oktatásügyünk javát óhajtjuk a megbeszélés utján előmozdítani, sohasem nélkülöztük fáradhatatlan munkásságodat és bölcs tanácsaidat.

Bő részed volt a magyar tudományosság elismerésében, s a legelső magyar embertől csak nemrég kaptál kitüntetést. Mégis, úgy érzem: nem szolgáltuk le mindazt, a mivel neked tartozunk.

Istennek kedvező kegyelméből szellemi erődnek és munkaképességednek egész teljében töltötted be ezt, a hazánkban ritka évfordulót. Szivünk óhajtása és lelkűnknek biztos reménysége, hogy egyetemünk javára és diszére,

karunk egyik legkiválóbb tagja gya/

nánt még evek hosszú során át közöttünk fogsz maradni,"

Dr. C o n c h a Győző ny. r. tanár meleg szavakban köszöni meg a karnak a dékán szavaiban kifejezett kívánságait s elháritjq, magáról a dicséreteket annak kiemelésével, hogy ő tanári pályáján mindig gyönyörűséggel dolgozott, igazi lelki élvezettel töltötte be kötelességeit s igy azért Elismerést nem érdemel.