Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

féle kisebb újraelemzéssel, valamint az azóta végzett megfigyeléseinkkel úgy a várban, mint a városon belül szeretnénk azt kiegészíteni. Elöljáróban hangsúlyozzuk, hogy e korszak már nem egészen a honfoglalás időszaka, de véleményünk szerint szorosan kapcsolódik a bevezetőben tárgyalt korszak témaanyagához. Nem áll messze Kozák Károly attól, hogy a leletanyagot Géza koráig viszi vissza, de az általa jelzett időpontokat pl. Ottó császár 973. évi „fejedelmi találkozó" évét túlzottan merésznek tartjuk a püspökség alapításának időpontjához kötni.

2

1 Az kétségkívül tény, hogy a kérdéses temetőrészlet, amely eddigi ismereteink szerint több száz sírból áll. Korát leletanyagaink elemzése alapján XXI. századra keltezhetjük. A leletek behatóbb elemzésével ez az időhatár jobban pontosítható. A leletanyagban, amelyek ma ki vannak állítva a gótikus palota első termében, a legszembetűnőbb az a X. század végi XI. század eleji leletegyüttes, amely a 128-129. sz. sírokból került elő és Egernek kétségkívül Köttlachi kapcsolatait jelzik.

2

2 Hasonló lelet került elő Pétervásárán és Verpeléten is: zománcberakásos függők és korong, melyen kereszt forma van. A Köttlachi kapcsolatok magyarázatára is több elképzelést hoz fel Kozák Károly, de egyik mellett sem tud dönteni. Kozák Károlynak abban igaza lehet - mi pedig az azóta eltelt időszak leleteivel, illetve azok elemzésével ezt megerősíthetjük -, hogy a X. század végén már Egerben számolnunk kell egy erősebb keresztény maggal, amelyeknek talán joggal kijelenthetjük, hogy családi kapcsolatai is voltak nyugat felé. Az sem kizárt, hogy ezek a családok a fejedelmi térítőmunka eredményeiként kerülhettek a X. század második felében a tárgyalt területre, amelynek közelében erős fejedelmi birtokot tételezünk fel, mely jól megfontolt diplomáciai érzékkel biztosította a térítő munkát végző, talán nem követünk el hibát, ha úgy foglaljuk össze, hogy nyugati és keleti kereszténység képviselőinek. Kozák Károly véleményével zárjuk gondolatunkat e jeles évfordulón, amikor is elmondhatjuk, hogy a város szélein feltárt X. századi, említett temetők száma egy kis időhúzással kiegészülhet a várban feltárt korai temetőével is. Jegyzetek 1. RÉVÉSZ László: Régészeti adatok Heves megye X. századi történetéhez. In.: A magyar honfoglalás korának régészeti emlékei. Miskolc, 1996. 255-273., GYÖRFFY György: Árpád-kori Magyarország történeti földrajza III. 3964. Budapest, 1986. 30.