Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

zetőjében Wlasics Gyula leszögezte, hogy Magyarország ezeréves főnállásának ünneplésében az ország ifjúsága részét kellőképpen kivegye. Úgy gondolta, hogy ha a dicső múltat méltóképpen ünneplik meg, akkor ez a nemzeti önérzetet és hazaszeretetet is fokozza, és elmélyíti. Ezért volt szükséges a méltó megemlékezés. Elrendelte, hogy az összes népoktatási intézetekben elemitől a tanítóképzőig - az ezredéves fónállás emlékére istentisztelettel egybekötött ünnepélyt tartsanak május 9-én, de engedélyt adott arra is, hogy 1896 folyamán még 2 tanítási szünet legyen, amelyet egy kimagasló ünnepi nap illetve a helyi ünnepségekhez alkalmazkodva adjanak ki. Bár a miniszter adott ki tervezetet, de felhívta a figyelmet, hogy valójában az ünnep akkor lesz igazi ünnep, ha helyi eseményekkel egészítik ki. Az iskolai ünnepségre teljes forgatókönyvet adott, a legapróbb részletekig, a műsorig kidolgozva. Az első és legfontosabb feladat volt, hogy az iskola épületét megfelelően feldíszítsék, „az iskola épületén az ország czímerével ellátott nemzeti zászló leng. ... Magyarország nagy falitérképe kiteendő az iskolai táblára és a leánykák, vagy más által készített virág - vagy zöld levélkoszorúval kerítendő be. Mert hiszen az most az ünnepelt! Az iskolaépület eleje az utczán, s oldalfalai az udvaron zöld gallyakkal díszítendők".

s A miniszteri rendelet szerint az ünnepség három részből álljon: 1) az istentisztelet, 2) az iskolai ünnepély, 3) a kirándulás. Az ünnepség a következő részletekből állt: 1) „A gyermekek állva eléneklik a Himnuszt... 2) Az iskolai helyi hatóság elnöke igen rövid, de lelkes beszéddel elmondja az ünnepség czélját... 3) Egy gyermek elszavalja Inczédy László: Ezer év c. költeményét... 4) Értekezés a honfoglalásról s a magyar nemzet ezeréves életéről. Felolvassa a tanító... 5) Két gyermek: egy fiú és egy lány kimegy az asztal elé, s a leány a megkoszorúzott térképhez lépvén bekeríti az országot, bemutatja az ország folyóit, hegyeit, síkságait és ásványkincseit. A fiú elszavalja Lévai Mihály: Hazán c. költeményét. 6) A gyermekek éneklik a „Tied vagyok, tied hazám" kezdetű Honfidalt. 7) Két gyermek egy fiú és egy lány, kiáll az asztal elé, s a leány elmondja Árpádot és ezzel kapcsolatban a honfoglalást úgy, mint az iskolai tankönyvből tanulták. Nyomban utána a fiú elszavalja Bartók Lajos: Munkács czímü versét mely a honfoglalást énekli meg... 8) Újra kiáll egy fiú és egy lány. A leány elmondja a történelemből Szent Istvánt. Utána a fiú elszavalja Földváry István: Szent István c. költeményét. Majd a leány elszavalja Vazel Ferencz: Imre herczeg czímü versét. 76