Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
hogy a magyarok a lengyelek, litvánok rovására nem élvezhetnek, illetve kaphatnak előnyöket a jövőben. Ezt a rendi követelést még teljesíthetőnek látta a király, de a külföldi katonák toborzásának leállításáról hallani se akart. Általában beszéltek a küldöttek az idegen zsoldosokról, ám egyértelmű, hogy a követelés éle az erdélyi magyarok ellen irányult. Báthory hadvezéri előrelátása és politikai bölcsessége egyaránt megmutatkozott, ahogyan leszerelte az elégedetlenkedőket. Hiába Európa legjobb lovassága a lengyel lovasság - hangoztatta a király ha mellette nincs gyalogsag. ~ Az országgyűlési vitában totális győzelmet aratott Báthory, hiszen a féltékenykedő és rivalizáló lengyelek ugyanitt, ugyanekkor jelentős toborzási összegek kiadásához is hozzájárultak. Bornemissza János kapitány például 17 ezer forintot kapott magyar huszárok (!) felfogadására, Bekes Gábor - az elhalálozott Bekes Gáspár testvére - 30 ezer forintért gyűjthetett Erdélyben gyalogokat. 24 Tudomásunk van arról is, hogy Ernst Weier és Georg Farensbach toborzók németeket verbuváltak a küszöbön álló hadjárathoz. Báthory szilárd pozícióját a lengyel hadvezetés lecserélése sem ingatta meg, habár ezt a győzelmet sem adták könnyen Báthory számára. Amikor a sértődött Mielecki koronahetmant Jan Zamojskival váltotta fel a parancsnoki poszton a király, a lengyelek is, a litvánok is lázadoztak. A litvánok maguk közül szerettek volna hadvezért, mert a támadás litván területen, litván területekért indul, a lengyelek meg Zamojski slachtics, köznemesi származását kifogásolták, Mikolaj Sieniawski főnemesnek adták volna a hetmani buzogányt. Ezt a nehézséget is leküzdve, Báthory Vilnó alá koncentrálta hadierejét, majd 1580. június 16-án megindította második támadását az oroszok ellen. A konkrét cél kitűzése csak a július 27-i vityebszki haditanácson történt meg. Itt döntötték el azt, hogy nem Szmolenszk, hanem a jelentéktelenebb Velikije Luki várát ostromolják meg. Velikije Lukit igaz hogy nem lehetett egy napon említeni Szmolenszkkel, Novgoroddal, Pszkovval, de a város környéke eddig még nem látott háborút, vagyis a hadsereg élelmezése, az állatok takarmányozása nem okozott problémát. A biztos utánpótlás mellett Velikije Luki elfoglalása Szmolenszk és Pszkov közé való beékelődést, egymástól való elszigetelésüket eredményezte, az orosz felmentő csapatok Livóniába való érkezését akadályozta meg. 2 5 Velikije Luki alaposan felkészült az ostromra. Polock példájából okulva, a Báthory-had megérkezéséig a faerődöt kívülről vastag földtakaróval vonták be, tehát a várfalak felgyújtásáról, erről a polocki sikeres módszerről le kellett mondani. A tüzérség sem boldogult a „földfallal", nem maradt más hátra, mint a föld védőréteget kapával, ásóval, lapáttal eltávolítani. A szokatlan ostromot a lengyel, litván és a magyar katonák egymással versenyezve, Báthory és Zamojski külön-külön beígért jutalmáért folytatták. A lapá95
