Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

temető déli része és a jelenlegi várhoz vezető út külső része között helyezkedett el. Ezen túl már meredek sziklafal volt. Ilyen területre nagyobb állatállománnyal rendelkező személyek nem szívesen telepednek. Elképzelhető tehát, hogy erre a területre tudatosan, az iparral foglalkozókat telepítették. E dolgozat tulajdonképpeni indikátora Kozák Károly volt, aki közel három évtizedes egri várásatásai során rengeteg tényanyagot tárt fel, s közzétett kutatási beszámolói tették lehetővé a megfogalmazott következtetések levonását. Ő maga is több tanulmányában majdnem eljut ezekhez a megállapításokhoz, végső állásfoglalása azonban hiányzik. 1983-ban megjelent beszámolójában azt írja: „Összefoglalásként a következő kép alakul ki előttünk ha ma még csak vázlatosan is - az egri várban feltárt Árpád-kori településről, figyelembe véve a vár más területein végzett munka során nyert megfigyeléseket is. Az Eger-patak völgyében a X. században több kisebb település volt a feltárt temetők, sírok tanúsága szerint. Ez a településcsoport a X. század második felére, végére - északi irányba terjeszkedve - elérte a patak fölé magasodó hegy alját. E település a ma is élő Álmagyar elnevezés alapján feltehetően a Megyer nevet viselhette".

4

1 Mi volt azonban az oka, hogy ez a népesség csak a hegy aljáig jutott el, s a jobb védelmi lehetőséget nyújtó domboldalt és sziklaszirtet nem vette birtokba. A várba csak a temetőt és a megépített első templomot helyezi el. „A feltárások során tett megfigyelésekből az is egyértelműen megállapítható, hogy az első térítés, vagy a püspökség megalapításakor épített első templom a hegy „legkiemelkedőbb" pontján lévő temetőben épült fel".

4

2 Nem foglal tehát állást a régész abban, hogy az első templom az „első térítés", vagy a püspökség megalapítása után jött-e létre, de az a temetőnél volt. Mi volt azonban előbb? A templom, amely köré a temető épült, vagy a keresztény temető, amelyhez később építettek egy templomot. Ez a komplikáltabb, mert a temető terjeszkedési irányát a templom elhelyezése szabta meg. Tagadhatatlan, hogy nagyon nagy és hosszadalmas feltáró munka kellene ahhoz, hogy Eger város létrejöttének körülményeit megbízhatóbban meghatározzuk. Elképzelhető, hogy az elkövetkező évtizedek további ásatásai olyan leletanyagokat hoznak felszínre, amelyek a képet pontosabbá teszik. Úgy gondoljuk azonban, hogy az eddigi adatok birtokában is néhány következtetést levonhatunk, eleve hangoztatva és elismerve a tévedés lehetőségét: 1) A honfoglaló magyarság egy csoportja (nagycsalád és nemzetség közötti lélekszámmal) legkésőbb a X. század közepén állandó jelleggel megszállta a később kialakuló várdomb délnyugati lejtőjét és a hozzátartozó sziklaszirtet. Ezt a letelepedést az 1970-es években elvégzett ásatások, az idetelepülő népesség magyar etnikumát pedig az ásatáshoz kapcsolódó antropológiai vizsgálatok egyértelműen igazolják. 44