Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

A várnak az Országos Műemléki Felügyelőség által irányított rekonstrukciós feltárása 1957-ben indult meg. E feltárások irányítója Kozák Károly, az OMF régésze volt. Ő már az 1960-as években a székesegyház falai mentén talált Árpád-kori sírokat. Ezek azonban szórványleletek voltak, amelyekről a következőket állapítja meg: „Ezeknek a megfigyeléseknek az alapján feltételezhetjük, hogy az Árpád-kori temető a későgótikus székesegyház szentélybővítményének északi fala és a Szépbástya közötti területen - sőt még talán e határon túl - helyezkedett el, amely déli irányban kissé lejtett".

1

4 Tudományos téren azonban az áttörés 1973-74-ben következett be, amikor a Setét-kapu helyreállításával kapcsolatban nagyarányú földmunkát kellett végezni. „A Szépbástya északi fala és a Setét-kapu déli fala közötti területen mintegy 8,5 méterre hatoltak le a töltésben, s ott - más munkákkal kapcsolatban - Árpád-kori temető sírjai mutatkoztak. Az említett területen négy szelvényben leletmentő ásatásokat végeztünk, s több száz sírt tártunk fel". Pár sorral lejjebb már így folytatja beszámolóját: „E nagy, jelenleg már több mint 1000 sírt számláló temető rendszeres, folyamatosnak szánt feldolgozását e munkával kívánjuk megkezdeni".

1

5 Valójában nehéz megállapítani, hogy hány sírt talált Kozák Károly a nem nagy területen. Beszámolójában még 466. sz. sír is szerepel, de sok a „bolygatott" sír, a nehezen meghatározható („rossz megtartású"), csont, a „szelvényt három oldalról határoló falak alá nyúló temető",

1

6 amelyek viszont „egyértelműen bizonyítják, hogy a most elemzésre kerülő sír-sorok, minden irányban folytatódnak".

1

7 A feltáró régész máshol arról panaszkodik, hogy részben kibontott, de fel nem tárt sírok maradtak a Setét-kapu vagy a Szépbástya falai alatt („... déli része a felette emelkedő Szépbástya miatt feltárásra nem kerülhetett").

1

S Az ásatási beszámolóból egyértelműen kiderül, hogy a régész a Szépbástya és a Setét-kapu alatti területen valószínűsítette a temető nagyobbik részét. A bástya azonban 8-9 méter vastag földréteget jelentett. „Természetesen ezek a sorok nem teljesek - írja -, mindkét irányba folytatódnak. A Szépbástya irányába a hatalmas földréteg miatt lehetetlen volt további sírok feltárása. A Setét-kapuhoz vezető út területén azonban további sírokkal számolhatunk".

19 A feltárás során férfi, nő és gyermeksírok egyaránt nagy számban kerültek elő, ami az állandó megtelepedésre utal. „A temetőtérkép, a sírok rendje, mélysége és a mellékletek alapján kirajzolódik előttünk egy többrétegű, sorokba rendezett, úgynevezett magyar köznépi temető képe".

2

0 Leásva „a darázsköves-agyagos, bolygatatlan" rétegig

2

1 ott találták az első sírsorokat, amelyekre következő nemzedékek újabb temetkezéseket végeztek. Ez viszont azt tanúsítja, hogy a temetőt évszázadokon keresztül használták. Különösen az alsó réteg férfi sírjainál mellékleteket, kormeghatározó tárgyi leletanyagot lényegében nem találtak. Az ugyanabban a rétegben lévő női sírok többségében viszont találtak S-végű hajkarikákat, fonott ezüst gyű40