Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Meggyőződésem, hogy a vár jelenlegi és egykori területe számos olyan titkot rejt, ami közelebb vihetne bennünket a kérdés megválaszolásához. Véletlenek-e a várban feltárt X. századi lakóépületek maradványai, vagy az a véletlen, hogy annyi építés és rombolás után ennyi emlék is maradt? Vagy miért volt olyan nagy kiterjedésű a középkori vár területe? Ha megnézzük a kora középkor magyar várépítészetét, amely zömmel a tatárjárás után bontakozott ki, mindenhol kisebb alapterületű, nehezebben megközelíthető erősségeket találunk. Ezekhez képest az egri vár látszólag teljesen ésszerűtlenül épült. A hoszszan elnyúló erősség északkeleti fele az Almagyar-domb közepéig nyúlt fel. A dombtetőről középkori fegyverzettel is könnyen sebezhető, volt. A lőfegyverek elterjedése után éppen védelmi okok tették szükségessé kettéosztását, belső és külső várra. Mi tette tehát indokolttá megépítését? Ha István itt jelölte ki Eger és a püspökség helyét, miért nem az Álmagyar tetejére építették fel a várat? Ezt a látszólagos ésszerűtlenséget csak egy dolog indokolhatta: a püspökség megalapításának idején a külső vár és a mai vár területe lakott volt, sőt feltételezhető, hogy a környező településeknek is ez volt a központja, ahol a lakosság többsége már állandóan megtelepedett és a kereszténységnek is voltak hagyományai. A mai várdomb és az Álmagyar a középkorban földrajzilag teljesen egybetartozott. A délnyugati lejtésű lankás domboldal az Eger patak fölé emelkedő sziklaszirtben végződött, ahonnan messze távolban ellenőrzés alatt lehetett tartani az egész völgyet. Ésszerű volt tehát, hogy a megtelepülő magyarság itt hozta létre első állandó építményeit, s a környéken esetleg ez volt a legnépesebb közösség. Az itt élő népesség természetesen nem volt elszigetelve, hanem szoros kapcsolatot tartott a környék félnomád, vagy éppen ugyancsak letelepülőben lévő lakosságával. A Mátra alja, az Eger völgyet is beleértve a kabar törzs szállásterülete volt. Aba Sámuel az államalapítás időszakában saját területén is erőteljesen támogatta az egyházszervezést. Csupán a mai Heves megyében a patai esperesség, a sári monostor, a feldebrői és tarnaszentmáriai templom tartotta fenn buzgó munkája emlékét. A debrő.i és tarnaszentmáriai templom azonban bizánci stílusjegyeket őriznek. A feldebrői templom eredeti formájában öthajós bazilika volt, amely szinte kimondottan a keleti kereszténység jellemzője, sőt örmény jegyeket visel magán. Levárdy Ferenc művészettörténész szerint „megépítése bizonyosan az ortodox missziós tevékenység függvénye". A templom építését óvatos becsléssel a XI. század elejére teszik.

1

0 Ha Egertől 20 kilométeres távolságra az államalapítás idején már két jelentős keresztény gyülekezet volt, mi a bizonyítéka, hogy az itteni települést nem érintette a kereszténység. Kovács Béla régészeti kutatásai szerint Eger36