Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

pontosan bemutatja a rendelkezésre álló források alapján a Kompolti-fiak egykori telek osztozkodásának menetét, valamint azt a területet írja le, amely szerint az egykori „civitas"-t nem oszthatták fel egymás között.

8 Az ásatás eredménytelensége révén megerősödik bennünk az a vélemény, amelyet már egykor Szabó János Győző is megfogalmazott, hogy az Ispáni vár talán nem is a mai város területén lehetett, hanem attól kissé DK-re, a Henyi-ér mellett kellene valahol keresnünk. Tudjuk, hogy „Bőtelek" helynévvel a Hanyi-ér mentén (Tisza és Csörsz árkok között) egy nemzetségfő fia rendezkedett be. Szálláshelyét ez ideig sajnos pontosan nem ismerjük:' Egy másik főemberről tudjuk, hogy az Eger és Tisza folyó között nomadizált. Mindkét rész még Géza idejében átkelőhelyeikkel együtt a fejedelem birtokába került. A Hanyi-érbe torkolló ún. Pókere tiszai torkolatától a Hajóhalomig ún. királyi hajóút lett.

1

0 Ma ún. Hajóhalom néven ismert hely. Szabó János Győző rávilágít a Géza fejedelmi kisajátításaival a későbbi központosító törekvéseket segítő radikális intézkedéseivel, mellyel az Egri Völgyet a torkolattól a forrásvidékig birtokba vette. Ugyancsak helyesen tulajdonítja Géza radikális intézkedéseinek a Poroszló környéki településrendelkezéseket, amikor is pl. Aporhát-helyet Sarolta fejedelemnőnek (Sarolt) Sarud néven annak birtokába adta. Szőllős és Halász is ekkor kerülhetett a szolgáltató falvak sorába. De Poroszló és Sarud közötti ún. Magyar (Megyer) törzsbélieket telepített le az ott lévő Kis-Tisza v. Cserő melletti sóraktárak őrzésére és szolgáltatására. (A Magyarad nevü faluhelyet 1975ben tártuk fel Szabó János Győzővel. Poroszlótól az ott lévő nemzetségfői palánkvár a „királyi udvarház és keresztelőegyház" katonai védelmét szolgálta. Ugyanezt szolgálta a szihalmi palánkvár az ottani királyi udvarház védelmére, amely az eddigi ismereteink szerint egykor igazán fejedeimi építkezés lehetett(?). Ekkor rendelhette Szihalomtól fentebb az Egri Völgyet az egri püspök joghatósága alá. Szabó János Győző szerint (aki a poroszlói földvár területén több alkalommal végzett a 70-es évek végén régészeti kutatásokat) - Poroszló tölthette be a jelentősebb szerepet Hevessel szemben, sőt feltehetően megosztotta e szerepkört bizonyos mértékig Egerrel is. Véleménye szerint csak Szt. István után alakulhatott ki Heves központtá szerveződése.

1

1 (Várispánság és esperességi központ.) Szabó megállapítása szerint, ahol nincs számottevő folyóvíz, földrajzilag kedvezőtlenek az adottságai, vagy a munkamegosztás etnikai háttere sem biztosított, ott kevés esélylyel lehet fejedelmi központot keresnünk. Értette ezt a mai Heves esetében. Természetesen a későbbi civitas és oppidum státusza már más történelmi aspektusból közelíthető meg. E rövid korai településtörténeti ismertetés után nézzük meg szűkebben vett területünknek, az Egri Völgynek a honfoglalás kori, illetve azt közvetle27