Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Az erdélyi városok két típusba sorolhatók. A szász városok kiemelkedtek az emeletes házak számát illetően. 250-nél több emeletes lakóház épült Besztercén és Segesvárt, 500-750 között volt Nagyszeben és Brassón. Ez az összes lakóházak harmadát - ötödét jelentette. Az Erdély nyugati peremvidékén és Székelyföldön levő városok (Gyulafehérvár, Nagyenyed, Kolozsvár, Déva, Torda, illetve pl.: Csíkszereda, Székelyudvarhely, Fogaras stb.) az alföldi városokkal mutattak rokonságot. A fejlődés folyamata a városi iparstrukturák összehasonlító vizsgálatával is tettenérhető. Az 1870-es és 1910-es - 10 város adatait összevető - táblázatainkból a csoportosítási különbségek ellenére is kitűnik két lényeges urbanizációs folyamat. Egyfelől helyi szükségleteket kielégítő iparágak - az újabb szükségletek kielégítését célzó - strukturális átalakulása, másfelől az említett városok iparának specializálódása. A helyi szükségletek átalakulását jelezte az építészettel, a ruházkodással és szolgáltatásokkal (egyéb) kapcsolatos iparágak arányának növekedése, jobb és fokozódó szükségletek hatására. Stagnálni látszott ugyanakkor az élelmiszeripar aránya és szinte elhalt jó pár iparág. A szőr, toll, csontipar visszaesése nyilvánvalónak látszik. Az újabb szükségletek kialakulásának oka a megváltozott életforma és ízlés volt. Teret hódított a városi öltözet, a cipő - a korábban ezt helyettesítő csizmával illetve bocskorral stb. szemben felgyorsult a lakásépítés, útépítés. Átalakult a városi ház és lakás berendezése. Megjelent ezzel együtt a nagyüzemi termék, az olcsóbb tömegáruk özöne, de megmaradt becses értéknek a kisipari vagy háziipari termék is, amely főleg tájjellegű cikkekben esetleg viseletekben öltött testet. A nagyipar térhódítását jelezte egy-egy iparág kimagasló aránya. Brassó vagy Kolozsvár ruházati ipara, Nagyvárad jelentős cipőgyára, Arad és Temesvár fejlett textilés ruházati-cikk ipara, avagy Marosvásárhely és Arad faipara, Debrecen élelmiszer és élvezeti ipara, netán Brassó és Temesvár fémipara stb. országos jelentőségű nagyipart sejttetett korszakunk végére. 10 fontosabb erdélyi és tiszántúli város iparstruktúrája 1870-ben (százalékban kimutatva) Iparcsoportok Erdély Tisza bal partja Tisza- Maros szöge Iparcsoportok Brassó Kolozsvár M. vásár hely Segesvár Debrecen Nagyvárad Sz.németi Szeged Arad Temesvár Építészeti és művészeti 10,3 9,0 3,7 8,0 10,5 2,9 10,9 9,1 8,1 12 2 Fém-, kő-fa 12,9 22,8 22,8 21,2 17,9 27,5 18,0 23,0 24,5 17,4 Élelmezési és élvezeti 9,3 16,8 16,0 6,9 12,2 10,0 6,9 17,7 19,7 20,5 Ruházati 31,9 15,9 11,5 34,5 27,4 21,0 22,0 18,0 17,7 15,6 209