Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Nagyvárad 28 698 31 324 38 557 47 018 61 034 212,67 Debrecen 46 111 51 122 56 940 72 351 90 153 195,51 Hajdúböször19 208 19 035 21 238 25 065 28 131 146,45 mény Máramaros8 833 10 852 14 758 16 901 20 832 235,84 sziget Nyíregyháza 21 896 24 102 27 014 31 875 36 984 168,90 Szatmárnémeti 18 353 19 708 20 736 26 178 34 151 186,07 Hódmezővá49 153 52 424 55 475 60 824 62 392 126,93 sárhely Szentes 27 658 28 712 30 791 31 290 31 559 114,10 Karcag 14 486 15 835 18 197 20 886 22 983 158,65 Mezőtúr 20 447 21 213 23 757 25 367 25 800 126,17 Orosháza 15 554 18 032 19 956 21 369 22 249 143,04 Nagybánya 9 082 8 632 9 838 11 169 12 855 141,51

s A városi népesség növekedése - mint a táblázatokból látható - igen differenciált volt. Legdinamikusabb urbanizáció a bányavidékeken, körzeti ipari centrumokban volt észlelhető. A megnövekvő népesség e vidékeken nemcsak a városokra, de néhány bányász és iparos községre is jellemző volt. Petrozsény esetében például egyenesen 705%-os, Déván 262%-os, Resiczabányán 231%-os növekedést számítottunk 1869 és 1910 között. Rácz István felhívja a figyelmet, hogy például Marosujváron és Mezőtelegden (az olajfinomítás miatt) is csaknem megduplázódott a népesség.

6 A nagyobb városok körül kiemelkedő növekedést ritkábban tapasztaltunk. Néhány város Növekedés 1869-1910 Kolozsvár, Nagyvárad, Máramarossziget 100% felett Marosvásárhely, Arad, Temesvár, Debrecen, Szatmárnémeti 75-100% Nagyszeben, Sepsiszentgyörgy, Beszterce, Lúgos, Nyíregyháza, Karcag stb. 50-75% Olyan városok hiányoztak az 50% feletti növekedést mutató települések közül, mint Brassó, Gyulafehérvár, Békéscsaba stb. A táblázatokból az is kitűnik, hogy sok városnak lakosságszáma főleg Erdélyben, meglehetősen alacsony volt. A városi fejlődés elmaradottsága országosan is szembetűnő. 1869-ben például a 81 szabad királyi város közül mindössze 27-nek volt tízezernél több lakosa. A városok jogi helyzetének újjárendezésére az 1870-es években került sor. Az új jogi helyzet alapján mindössze 23 település kapott közülük törvényhatósági státust, 50 volt szabad királyi várost minősítettek „ rendezett tanácsúvá " a többi nem érdemelte 205