Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

5. Isztorija SZSZSZR. Pod. red.: V. I. Lebegyeva, B. D. Grekova, Sz. V. Bahrusina. T. I, Moszkva (a továbbiakban: M.), 1939, 75. 6. Szovjetszkaja isztoriografija Kijevszkoj Ruszi, 8. 7. Isztorija SZSZSZR, tA. M„ 1939, 124, 134. 8. B. D. Grekov: Kijevszkaja Rusz. M., 1953, 513-514. (Első kiadás: M.-L., 1939). 9. V. A. Galkin: Szuzdalszkaja Rusz. Ivanovo, 1939. Ju. A. Limonov például azt írta, hogy Galkin hozzá nem értő módon használta fel az évkönyveket, túlbecsülte a helyi anyag tárgyilagosságát, a könyv pedig tárgyi hibákat tartalmaz. Ju. A. Limonov: Vlagyimiro-Szuzdalszkaja Rusz. Ocserki szocialno-polityicseszkoj isztorii. L., 1987, 11. 10. M. D. Priszjolkov: Isztorija russzkovo letopiszanyija XI-XV vv. L., 1940, 7273. 11. Uo. 76. 12. Szovjetszkaja isztoriografija Kijevszkoj Ruszi, 9. 13. V. T. Pasuto: Alek$zandr Nyevszkij i borba russzkovo naroda za nyezaviszimoszly v XIII veke. M„ 1951 14. Ny. Ny. Voronyin: Pamjatnyiki vlagyimiro-szuzdalszkovo zodcsesztva XI-X1II vv. M.-L., 1945 15. A. Ny. Naszonov: „Russzkaja zemlja" i obrazovanyije tyerritorii Drevnyerusszkovo goszudarsztva. M., 1951, 188. V. A. Kucskin: RosztovoSzuzdalszkaja zemlja v X - pervoj tretyji XIII vekov. Isztorija SZSZSZR, 1969/2, 85, 87, 94. P. P. Tolocsko: Drevnyaja Rusz. Kijev, 1987, 141. 16. Ocserki isztorii SZSZSZR. Period fcodalizma IX-XV vv. v dvuh csasztyah. Cs. I, Drevnyaja Rusz. Feodalnaja razdroblennoszty. M., 1953, 328. 17. Szovjetszkaja isztoriografija Kijevszkoj Ruszi, 10. 18. „Zalesszkij"-nek, azaz erdőntúlinak a Kijevi Rusz északkeleti részét nevezték. A terminus egyes települések nevében is szerepelt, hiszen például a Kljazma menti Vlagyimirt (Vlagyimir-Zalesszkij) így könnyen meg tudták különböztetni a volhiniaitól. 19. Az „oblaszty" szó ez esetben elsősorban fejedelemséget jelent. 20. I. U. Budovnyic: Obscscsztvenno-polityicseszkaja miszl Drevnyej Ruszi XIXIV vv. M„ 1960, 249. 21. Ny. Ny. Voronyin: Zodcsesztvo Szevero-Vosztocsnoj Ruszi XII-XV. vekov. T. I, M„ 1961, 315. 22. Uo. 126. 23. Uo. 126-127. Voronyinnak egy másik művében is találunk összehasonlítást. Ebben azt írta, hogy „Andrej Bogoljubszkij sem határozottságát, sem energikusságát tekintve nem marad alul Izjaszlav Msztyiszlaviccsal szemben", s ugyanitt Mánuel bizánci császárhoz hasonlította a vlagyimiri fejedelmet. Ny. Ny. Voronyin: Andrej Bogoljubszkij i Luka Hrizoverg. Vizantyijszkij vremennyik. T. XXI, M„ 1962. 30, 39. 24. V. T. Pasuto: Vnyesnyaja polityika Drevnyej Ruszi. M„ 1968, 190-198, 207, 209, 214-217. A Rusz és a Kaukázus államai című rövid részt (216-217. o.) A. P. Novoszelcev írta. 184