Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)
A gazdasági szereplők változásáról az l/a., 1/b. táblázat alapján kaphatunk képet. Teljesen egyértelmű a gazdaságon belüli súlyponteltolódás, hiszen a mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma 11%-kal csökkent, míg az iparban foglalkoztatottaké 13,3%-kal nőtt. Mérhető lett a közalkalmazottak, házicselédek, alkalmi munkások rétege is. Ennél is szemléletesebbek talán azok az arányok, melyek a mezőgazdaságban, illetve az iparban és kereskedelemben a tulajdonos-foglalkozatott (bérmunkás) megosztottságot mutatják. A mezőgazdaságban dolgozók 35%-a kb. 2 millió fő önálló 65%-a kb. 3,5 millió fő munkás; ^ az iparban, kereskedelemben dolgozók 31 %-a kb. 640 ezer önálló 5,6%-a kb. 100 ezer tisztviselő 63,4%-a kb. 1 300 000 munkás. Az alapvető szektorok keretei között új arányok jönnek létre: a feudális gazdasági-tulajdoni rendszerhez képest jelentős mértékben megnőtt a tulajdonnal rendelkezők, az önálló „gazdálkodók" száma. Az 1/b. táblázat az MSK 1910-es adataira támaszkodva szintén a tulajdonosi réteg megjelenését, kiszélesedését mutatja. A társadalom kb. 50%-a tartozik ennek alapján a már megfogalmazott kritériumok szerint a polgárság körébe. (E megállapításnál természetesen csak a gazdasági mutatókat vettük figyelembe.) Az anyagi gyarapodás és a foglalkoztatottsági-tulajdonosi mutatók alapján megállapíthatjuk, hogy a dualizmus gazdasági fejlődése megteremtette Magyarországon a polgárosodás gazdasági feltételeit. C) A társadalmi fejlődés A gazdasági szerkezetváltás a társadalomban is ezt a folyamatot vetítette előre. A polgári átalakulás általános mozgástendenciája: a tőkés viszonyok uralkodóvá válása, a régi társadalom hagyományos elemeinek háttérbeszorulása, illetve új csoportok, rétegek felemelkedése a magyar társadalom fejlődésében is érvényesült. Az 1910-es statisztikai adatok alapján Magyarország lakóinak száma: 20 886 487 fő - ez a dualizmus korszakában 1850-hez képest csaknem duplázódást jelent az akkori 13,2 millióhoz képest. 1 3 A demográfiai robbanás, mint azt szerte Európában megfigyelhettük, elmaradhatatlan kísérője, feltétele az ipari forradalomnak. A 2. táblázat a társadalom szerkezetét mutatja. A tömeges kivándorlás és a magas halálozási arány ellenére a lakosság gyors gyarapodása elsősorban a polgárosodásnak, az anyagi javak gyarapodásának és a tudomány eredményeinek köszönhető. A polgári állam - létfeltételeiből következően - magasabb szintre fejlesztette az oktatást, az 142