Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

Az első magyarországi népszámlálás fennmaradt adatainak az alapján megállapíthatjuk, hogy az általunk vizsgált tizenkét faluban és mezővárosban élő felnőtt férfi lakosságból a kialakuló polgársághoz (pap, tisztviselő, polgár, polgár örökös) kb. 8 a nemességhez 11 a telkes jobbágysághoz (paraszt, paraszt örökös) 17 a zsellérséghez 24 az egyéb kategóriához 6 a fiatalabb fiú korosztályhoz 34 % tartozott.

5 Jegyzetek 1. Danyi Dezső-Dávid Zoltán 1960. 4-6., 272. 285. A felmérést feldolgozó és publikáló szerzőpáros szerint: Az összeírok a településeken található épületek mindegyikét - pl. a templomokat is - lakóházaknak minősítették, a távollevő nőket figyelmen kívül hagyták, a házasok között szerepeltették a nős görög katolikus, görög keleti, református és evangélikus papokat is, a papok gyermekeit a zsellérekhez sorolták. 2. A birtokos nevét, a kamarát, - kivéve Komlóskát, ahol ekkor a földesúr Csáky Imre gr. volt - nem tüntettük fel. Az összes férfiak számától (7273) a papokra, nemesekre, parasztokra stb. bontott részösszegek végső summája (7051) Ardón, Csernahón 3, Kis-Patakon 3, Mogyoróskán 9, Nagy-Patakon 43, Petrahón 1, Rátkán 1, Sátoraljaújhelyen 139, Tállyán 21, Vámosújfaluban 1, összességében 222 fővel eltér. Hozzánk hasonló létszámú népességgel számol Süli Zakar István 1980. 35-77., egy másik munkában: Sárospatakon 3753 lakos, 753 lakóház, 768 család, Vámosújfalun 462 lakos szerepel. Balassa Iván 1991. 36. Egyik agrártörténészünk szerint Sárospatakon 3300, Sátoraljaújhelyen 4023, Tállyán 4388 főnyi népesség élt. Orosz István 1995. 135. 3. Figyelemre méltó, hogy száz évvel később, a millennium idején ezekben a helységekben 4181 lakóházat 33711 főnyi népesség használt, s így egy házra 8,06 személy jutott. A többi uradalomhoz tartozó, de itt nem szereplő településen, 2002 lakóházban 1 1597 lakos, házanként 5,79 fő élt. Azaz az összes kettős uradalomhoz tartozó helység 6183 házában 45308 egyén, átlagosan 7,33, tehát házanként 1,44-gyel több mint egy évszázaddal azelőtt. Dr. Sziklay Jenő és dr. Borovszky Samu 1896. 284., 287., 318-321.; dr. Borovszky Samu é.n. 26., 34., 41., 50., 52., 54., 58., 80-1., 86., 202., 105-107., 116-118., 131-132., 134-135., 142-151. 4. Zemplén vármegye fennmaradt eredeti és a szomszédos Abaúj-Torna vármegye (Nagy Lajos után számított) teljes adatsora (Kassa nélkül) így állítható össze: Mezőváros 26 11 Község 418 263 113