Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

méginkább elmélyítették, hiszen azt terjesztették a lengyelek között, hogy Báthory magyarokkal telepíti be Livóniát a háború után. 5 4 A panaszok kivizsgálására egy olyan speciális bizottságot alakított Bá­thory, amelynek tagjai lengyelek, litvánok, magyarok, németek. A kölcsönös vádaskodások továbbra sem csitultak, a panaszok orvoslása kudarcot vallott. Ez a torzsalkodás fokozatosan megosztotta a soknemzetiségű Báthory­sereget, a had morális tartása az év végére összeomlott. Amikor Báthory elhagyta a harcteret, hogy a varsói szejmen rendkívüli adókat szavaztasson meg a hadjárat folytatására, a támasz nélkül maradt magyarok - de a hideg­től és az éhségtől is szenvedő magyarok - tömegesen dezertáltak és Pszkovban, az ostromlottaknál kerestek menedéket. 5 5 Azokról a katonákról pedig, akik a téli, kegyetlen megpróbáltatások ellenére kitartottak fogadal­muk mellett, mindvégig hűségesek maradtak Báthory Istvánhoz, a Jam Zapolszkij-i fegyverszünet megkötése után (1582. január 15.) bőkezűen gondoskodott a király. Székely Mózes például, aki Báthorynál szolgált 1577 óta, Erdélyben jövedelmező, sótiszti hivatalt kapott. 5 6 A fentiekben többször is emlegetett Bornemissza János a hűségéért és más érdemeiért Kerelőszentpálon birtokkal gyarapodott. 5 7 Károlyi István kapitány öt évi szolgálatának elismeréseképpen ugyancsak birtoklevelet vehetett át Bá­thorytól a pszkovi táborban. 5 S Berzeviczy Márton, a lengyelországi erdélyi kancellária feje, még 1582 nyarán is „gyártotta" a háború résztvevőinek a nemesi címet és birtokot adományozó okiratokat. 5 9 Igaz, hogy a nemesi cím­hez nem mindenkor párosult a birtok, de az immunitás és egyéb nemesi jog következtében a megadományozott sorsa gyökeresen jobbra fordult. Ez a tömeges - ha szabad így fogalmaznunk - kiváltságolás negatívan hatott az állami bevételekre, drasztikusan csökkentek Erdélyben az adó befi­zetések. Amikor az erdélyi fejedelmet helyettesítő triumvirátus, majd a kor­mányzó az adócsökkenés miatt szót emelt Báthorynál, Lengyelországból a következőket tanácsolta: Erdélyben a lengyel gyakorlatot kell követni, vagyis be kell vezetni a forgalmi adót, a bor és a sör adását-vételét kell megterhelni adóval. Egész Lengyelországban érvényes a sör és a bor forgalmi adója, ­írja Báthory - minden hordó sör után két lengyel garas az adó mértéke. Egy hordó bor adója viszont négy (lengyel) forint, amelyből kettőt az eladó, ket­tőt a vevő fizet. Ezekből a pénzekből háborúzott Lengyelország, vallotta be a lengyel király, erdélyi fejedelem. 6 0 Nürnbergben az a gyakorlat, - említi továbbá az erdélyi fejedelemségéhez mindig ragas/kodó Báthory - hogy a pékeket adóztatják meg, mert a kenyér hajtja a legnagyobb hasznot, évi 40 ezer forintot a városnak. 6 1 Javasolja levelében az erdélyi fejedelem, - nem parancsolta(!) - hogy az Erdélyben bőven található árukra vessék ki a for­galmi adót, így például a borra, a gabonára, a marhahúsra. Nem szabad félni az újításoktól, a hagyományok megsértésétől, mert azt, amit ma szokatlannak 99

Next

/
Oldalképek
Tartalom