Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1998. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 23)

uralma alatt a XI-XII. század folyamán kezdte meg a lassú egységesülést, felzárkózást. Erőteljesebbnek mutatkozott a keleti frank birodalomrész, Germania, amelyből a Karoling dinasztia kihalása után a szász dinasztia 962ben, I. Ottó császárrá koronázásával a Német-Római Szent birodalmat kiformálta. Az új birodalom a Kereszténység, Európa egyik meghatározó hatalma lett. A frank birodalom középső részét hamar felosztotta egymás között a keleti és a nyugati frank állam, egyedül Itália maradt többé-kevésbé önálló, bár részekre szakadt, s időnként a német birodalom fennhatósága alá került. Hispánia nagyobb része arab (mór uralom) alatt volt, csak északon voltak kisebb katolikus királyságok, amelyek a reconquista hosszú, öt évszázados folyamatát megindították. Anglia egy része dán uralom alá került a IX. században, amelyből a XI. század elejére függetlenedett, de

1 hamarosan 1066-ban bekövetkezett a normann hódítás, amikor a Franciaország északnyugati részén kialakult normann hercegség ura, Hódító Vilmos legyőzte az angolszász királyt, s meghódította Angliát. Azt mondhatjuk, hogy a X. században lényegesen bővült Occidens területe keleti és északi irányba egyaránt, s az ezredfordulóra lényegében kialakultak az európai keresztény államok. Észak-Európában a dánok Kékfogú Harald nevü királyuk alatt 950-970 között hozták létre keresztény egyházukat és államukat. Norvégia valamivel később lépett erre az útra, Szent Olaf király a XI. század első évtizedeire fejezte be a X. század vége felé elkezdődő térítést. Svédország térítése csak a XI. század elején kezdődött meg, s a század végéig tartott. Érdekes sajátossága az egykori normannok utódai egyház- és államszervezésének, hogy bár politikai függetlenségüket meg tudták őrizni a német befolyással szemben, de egyházaik a XI. században német (a brémai érsek) fennhatóság alá tartoztak, s csak a XII. századra formálódtak önálló érsekségek az északi államokban. Közép-Kelet-Európában a cseheket már Szent Vencel keresztény hitre térítette, mégis a keresztény egyház szervezete és a cseh állam csak a X. század végére alakult ki a Premysl-dinasztia vezetésével. Csehország ugyanakkor erős német befolyás alá került, uralkodói csak hercegek voltak, a XII. század végén sikerült csak a királyi címet megszerezniük. A lengyelek esetében a keresztény vallás felvétele és az államalapítás a Piast-dinastiához, közelebbről I. Mieszkó fejedelemhez fűződik a X. század második felében (966). A lengyel uralkodó, Vitéz Boleszló királyi címet is szerzett, Gniezno központtal érsekség is jött létre. Lengyelország azonban időről-időre német fennhatóság alá került a XI-XII. században. A keleti szláv törzsek a IX. század második felében normann eredetű rusz fejedelmek (Oleg) vezetésével létrehozták a Kijevi Ruszt. Ez az államképződmény sorra hódoltatta a keleti szláv törzseket, s 965-ben megdöntötte a Volga-Don és Kaukázus térségében, a földrajzi Európa (Kelet-Európa) határainál levő Kazár birodalmat. Vlagyimir fejedelem 988-ban keresztelkedett 9