Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Misóczki Lajos: Kossuthi hagyományok továbbélése heves megyében az önkényuralom idején

milly öszveget is vissza tartanának",

4 december l-jén csak 2 040 Ft összértékű papírpénzt égethettek el nyilvánosan a Szt. Bertalan-, vagy Nagytemplom melletti Piac téren (ma Fö tér). Ugyanott, ahol július 13-án, az orosz megszállók utasítására első alkalommal már „ezerszámra égették el a városból és a környékbeli falvakból behozott Kossuth-bankókat.

5 1849 őszétől a dermedt politikai csendet a fokozatosan kibontakozó nemzeti tartalmú ellenállás, rendszerellenesség, majd politikai ellenszegülés követte, amely hol nyíltan, hol burkoltan jelent meg.

6 A Mátrát szökött katonák, bujdosó honvédek lepték el, és a lakosság új forradalomban bízott. A Zagyva menti községekben, november l-jén, halottak napján és 2án, Mindenszentek ünnepén azok is gyászszalagot kötöttek, „akiknek nem is volt közeli halottuk, de kik úgy vélték, a szabadságharcnak immár vége vagyon".

7 1850. január 21-én Kapy Heves és Szolnok megyét önhatalmúan különválasztotta, hogy a hevesi közigazgatási ügyeket jobban szemmel tarthassa.

8 Kanyó megmaradt kerületi, immár vármegyei főnöki posztján. A közigazgatási átszervezés mit sem változtatott a politikai, társadalmi hangulaton, közgondolkozáson. 1850 elején a Nógrád megyei fűleki kerület főszolgabírója azt jelentette körzetének fegyveres bujdosóiról, hogy Heves megyében, „Pétervásár és a Mátra erdei között bolyonganak", oda mentek át.

9 Egerben, a pesti forradalom második évfordulója napján ismeretlen ellenállók letérítették a császári-királyi állomásparancsnokság két gyalogos katonáját. Augusztus 25-én, Kossuth névnapján szerte a megyében a férfiak közül sokan ünnepi ruhába öltöztek. A hatóságok csakhamar Kossuth-szervezte kapcsolatok után nyomoztak. Szeptember 7-én a Ferdinánd vértesezred parancsnokához küldött rendelkezésében a III. Hadsereg Parancsnoksága tervezett összeesküvésről, ráns magyar szabadságharcosok esetleges itteni lépéseiről tájékoztatott. Voltak, akik az új forradalom reményében fegyvereket rejtegettek. Akadt, aki a megyében szerzett puskát hazavitte távoli falujába, a Zagyva menti Szentjakabra (= Zagy vaszentjakab, ma Szurdokpüspöki része), amint azt az egyik kozárdi lakos tette.

1

1 Ugyanabban az évben Magyar menekültek Törökországban címmel elsőként a gyöngyösi születésű Vahot Imre írt a bujdosóktól kapott tájékoztatás nyomán Kossuth Lajosnak és társainak idegen földön töltött első napjairól. E munka fő gondolata az volt, hogy a harcra kész nemzet visszavárja vezérét. A másik testvér, Vachott Sándor - aki Kossuth Lajosnak szintén unokaöccse és a szabadságharc idején titkára volt - (nagy)rédei otthonában Sárosi Gyula írót bujtatta, akit a hatóságok halálra kerestek. A község lakossága - annak ellenére, hogy a zsellérek 1849 óta nehezteltek Kossuthra és a forradalmi kormányra a földosztás elmaradása és a szőlődézsma meg25