Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Misóczki Lajos: Kossuthi hagyományok továbbélése heves megyében az önkényuralom idején

1867 kräftig gelebt, hat man den Sieg von Deaks Ideen überall im Lande nicht verändern können. 1849. augusztus 29-én Kapy Eduard császári hadi biztos elfoglalta egri hivatalát, és a győzők pökhendi tudatával betelepedett a róm. katolikus érseki palotába. Császári megyefőnöknek alispáni beosztásban Földváry Jánost nevezte ki, és a kettős, Heves és Külső-Szolnok vármegyét három kerületre osztotta: Az egri kerületet Kanyó Gábor, a gyöngyösit Luby István, a szolnokit Sütő János felügyelte.

2 Földváry a járások élére szeptember 7-én szolgabírókat helyezett. Köllő Antal egri katonai parancsnok pedig megszervezte a vármegyei zsandárságot. Az ekképpen kialakított igazgatási hálózat azonnal hozzálátott a megtorláshoz, és a legnagyobb eréllyel kezdte felszámolni a forradalomnak és a szabadságharcnak még az emlékét is. Megdermedt a gazdasági, társadalmi, művelődési és a politikai élet. Alig akadt család, ahol nem gyászoltak, sirattak hozzátartozó elesett honvédet, börtönben sínylődőt, vagy a császári seregbe sorozottat. Kossuth Lajos emléke - mint a nemzeti ellenállás jelképe A szabadságharc idején Kossuth Lajos több alkalommal is járt e kettős vármegyében. Neve itt is nemcsak önvédelmi harcunk, hanem a magyar függetlenség megszemélyesítőjévé vált. Sok helyen szívükbe zárták, akik látták, vagy találkoztak vele. Különösen, miután Kapy utasítására hozzáfogtak a hivatalnokok és a zsandárok a szabadságharc tárgyainak, emlékeinek összegyűjtéséhez, megsemmisítéséhez. A legnagyobb gyűlölettel a Kossuth-emlékeket pusztították. Különösen Kossuth arcképét. Az 1849. május 17-én leleplezett életnagyságú Kossuth-kép még szeptember 10-én is a gyöngyösi városháza homlokzatán függött „esőtől, széltől védetten", mert nem akadt helybeli, aki eltávolította volna onnan. „Csehül és német nyelven szitkozódó zsandárok által tépetett le."

1 A lakosok eltették a Kossuthról szóló újságokat, röpcédulákat, és megőrizték a Kossuth-bankókat. Mindezt annak ellenére, hogy a zsandárok főképp a bankók rejtegetőit büntették. Ugyanis ezekről az emberekről azt feltételezték, hogy a szabadságharc mielőbbi újraindításában reménykednek. Egerben szeptember 10-én égették el a Líceum előtt az összeszedett Kossuth-bankókat. Gyöngyösön még a Luby által engedélyezett, november 19-20-i nagy vásáron is „közönségesen elfogadtatott ez a bankójegy", annak ellenére is, hogy Kapy, az Egerben, október 29-én kelt szigorú felhívásával a bankók azonnali begyűjtésére és megsemmisítésére utasította a városi tanácsot.

3 Kapy hiába fenyegetőzött azzal, hogy „a büntető igazság kérlelhetetlen karja sújtandja azokat, kik ezen törvénytelen pénzből bár24