Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)
Cselényi Zsuzsanna: A magyar polgári közigazgatás 1867-tfíl az első világháborúig
A törvényhatóságok központi tisztviselői a megye székhelyéről irányították a vármegye területén lévő, a törvényhatóság alá rendelt községeket. Feladatukat a kültisztviselőkön keresztül látták el. A vármegyét járásokra osztották, amelyeknek első tisztviselői a járási főszolgabírók, beosztottjaik a főispán által kinevezett szolgabírók, írnokok, közigazgatási gyakornokok, valamint a járási orvos, állatorvos voltak. A főszolgabírót a megyei közgyűlés választotta, utasításait az alispántól és az alispán útján kapta, s közvetlenül azzal érintkezett. Hatásköre igen kiterjedt, kisebb területen ugyan, de megközelítette az alispán hatáskörét, hiszen a járás területén minden - akár önkormányzati, akár központi intézkedés az ő kezébe futott össze. Az országos és megyei intézkedéseket a főszolgabíró hajtatta végre a községi elöljáróságokkal. Ugyanakkor csaknem minden, a községek által kezdeményezett, felső megerősítésre szoruló ügyben jelentős beleszólása volt. A járás nem rendelkezett önkormányzattal, nem voltak testületei; a főszolgabíró volt az egyetlen alsó fokú közigazgatási hatóság. A főszolgabíró közvetlenül irányította a községi szervezet megújítását: kitűzte a képviselőtestület választását, jelölte az elöljárók legnagyobb részét, elnökölt a képviselőtestület és az elöljárók megválasztásán. 1 7 A törvényhatóság igen jelentős pénzvagyonát a főpénztáros és pénztárnokok kezelték. Munkájukat a főszámvevő és számvevők ellenőrzése mellett végezték. A pénztárosok és számvevők a törvényhatóság törzsvagyonát, a pótadókból befolyt összegeket és a kormánytól kapott szubvenciókat kezelték és az ezzel kapcsolatos feladatokat látták el. A törvényhatóság magánvagyonnal és jövedelemmel rendelkezett. A törzsvagyon ingó- és ingatlan vagyonból (házak, földbirtokok, ékszerek, értékpapírok, élő- és holt felszerelések, készpénz) állt. E vagyonhoz tartoztak a különböző alapok, amelyek jövedelme meghatározott célra - útépítés, nyugellátás — volt fenntartva. Jövedelemforrásai is széleskörűek voltak; pótadók, vámok, különböző jogosítványok, bírságok, ingatlanok kezeléséből, bérbeadásából, értékpapírokból, alapok kamataiból származtak. A jogszabályok értelmében a főszolgabírók hatáskörébe tartozott a közrendészet, az idegenek ellenőrzése, a kitoloncolás, népgyűlések engedélyezése, főleg ha politikai jellegű volt, kulturális rendezvények engedélyezése, erkölcsrendészeti feladatok ellátása, lőfegyverek tartásának, viselésének, vásárlásának engedélyezése, az építési - rendészeti feladatok ellátása a vármegyei szabályrendelet alapján, a szükséges tűzrendészeti intézkedések megtétele a járási tűzrendészeti felügyelő meghallgatásával, ellenőrizte az anyakönyv vezetését, a vallásgyakorlást, a tankötelesek beiskolázását, a mulasztók megtorlását, az iskolák tisztaságát. A közegészségügy területén gondoskodott a kiadott rendeletek végrehajtásáról az egészségügyi szakközegeken - tisztiorvos, védőnő — keresztül. Ellátta a közutak feletti felügyeletet. Természeti csapások - hófúvások, árvizek stb. alkalmával a községek 44
