Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Makai János: A Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemség külpolitikája a 12. század 60-70-es éveiben

akció azonban sikertelen maradt. Vlagyimir Andrejevics rövidesen meg­halt. Gyermeke nem lévén, trónját és volosztyát Vlagyimir Msztyiszlavics szerezte meg. 5 3 1170-ben Msztyiszlav Izjaszlavics ismét támadott, ezúttal Kijev ellen, s szövetségeseivel akadálytalanul foglalta el a várost. Gleb Jurjevics ezalatt Perejaszlávlban kunokkal kapcsolatos ügyeket intézett. Msztyiszlav Visgo­rodot is megtámadta, de Dávid Rosztyiszlavics eredményesen védekezett. A volhiniai fejedelmet ezután egyre-másra hagyták cserben szövetségesei, míg Dávid újabb segítséget kapott, Gleb pedig kunokkal közeledett. Msztyiszlav Izjaszlavics kénytelen volt visszatérni korábbi fejedelemségé­be, ahol még ebben az évben meg is halt. 5 4 Tevékenysége jól tükrözte a Volhiniai Fejedelemség megerősödését. Andrej Bogoljubszkij hoz hasonló­an, Msztyiszlav Izjaszlavics is mind nagyobb területre akarta hatalmát ki­terjeszteni, mind több fejedelmet akart függő helyzetbe kényszeríteni. Azonban Volhinia befolyása Oroszországban ekkor már kisebb volt, mint a Vlagyimir-Szuzdali Fejedelemségé. Ezt mutatta Msztyiszlav számos ku­darca is. 1171-ben meghalt Gleb Jurjevics, ~ és Bogoljubszkij politikája egyik legfontosabb támaszát vesztette el. Kijevben ezután akarata csak annyiban érvényesülhetett, amennyiben az a Rosztyiszlavicsok érdekeit is szolgálta. Az utóbbiak Dorogobuzsból Vlagyimir Msztyiszlavicsot hívták meg a megüresedett trónra. 5 6 Bogoljubszkij azonban nem fogadta el az új uralko­dót, mert Msztyiszlav utolsó kijevi uralkodása idején Vlagyimir szövetsé­get kötött a volhiniai Izjaszlavicsokkal, másrészt az ő engedélye nélkül lett kijevi fejedelem, 5 7 és Kijev elhagyására szólította fel. ' Vlagyimirt, aki mindössze négy hónapig uralkodott a Dnyeper parti városban,' valószínű­leg csak halála mentette meg az elűzéstol. A kijevi trónra ismét Andrej Bogoljubszkij pártfogoltja került. A vlagyimiri uralkodó ezzel kapcsolatos üzenetében hangsúlyozta, hogy azért adja Kijevet Roman Rosztyiszlavicsnak, mivel a Rosztyiszlavicsok „aty­juknak'' ismerték el őt, 6 1 vagyis tudomásul vették a nemzetségi rangsor­rendben elfoglalt helyét. Bogoljubszkij és a Rosztyiszlavicsok koalíciója azonban hamarosan felbomlott, és a következő években Dél-Oroszország­ban meglehetősen viharos események játszódtak le, melyeket az Ipatyij­évkönyv i^en részletesen ismertet, bár az időpontok tisztázását alig teszi lehetővé. Roman Rosztyiszlavics kijevi uralkodása idején Andrej Bogoljubszkij arról értesült, hogy Gleb Jurjevics nem természetes halállal halt meg. Nyil­ván Kijevből kapta a hírt, mert amikor kisebb druzsinájának tagját, Mihnót a Rosztyiszlavicsokhoz küldte, név szerint kérte a feltételezett gyilkosok kiadatását. Mivel kérésének nem tettek eleget, Roman Rosztyiszlavicsnak újabb üzenetet küldött: „Fivéreiddel nem az én akaratom szerint jársz el, így hagyd el Kijevet, Dávid Visgorodból, Msztyiszlav Belgorodból 145

Next

/
Oldalképek
Tartalom