Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 1995. Sectio Historiae.(Acta Academiae Paedagogicae Agriensis : Nova series ; Tom. 22)

Kovács Ernő: négy választás Magyarországon - gondolatok az 1945 utáni demokratikus választásokról

amely egybevágott a Szovjetunió hatalmi céljával. Ez utóbbival szorosan összefüggött az újjászerveződő belső politikai erők, elsősorban a MK.P által szorgalmazott széles társadalmi összefogást hirdető "népfrontos" politika. Az FKGP részéről felvetődött az önálló kormányalakítás kérdése is az abszolút győzelem birtokában, azonban a párt - elsősorban az ország nemzetközi státuszának bizonytalansága miatt - ezt nem vállalta. Úgy vélték, hogy a hamarosan megkötendő béke után válik lehetővé egy önálló kisgazda kormány létrehozása. Ezt a célt azonban a hamarosan kibontakozó kommunista "szalámitaktika" lehetetlenné tette. Emellett az ország függetlensége sem realizálódott, mivel a békekötés rendelkezései szerint jelentős szovjet csapatkontingensek állomásozhattak hazánk területén, tovább erősítve a kommunista párt hatalmi pozícióit. Miután a FKGP feldarabolása megtörtént - leválasztva a keresztény, nemzeti, polgári erőket -, és a párt balra tolódott, került sor az 1947-es országgyűlési választásokra. A választásokon győztes MKP - minden manipuláció és propaganda ellenére - nem volt képes önálló kormányt alakítani. Erre még úgy sem lett volna képes, ha az - egyre inkább előtérbe kerülő pártfúziót megalkotják a SZDP-tal. A MKP-nak nemigen okozott nehézséget a korábbi koalíció fenntartása a megváltozott politikai viszonyok miatt sem, mivel a korábbi koalíciót alkotó pártok kizárták soraikból mindazokat az erőket, akik akadályozták volna az új koalíciós kormány létrehozását. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a fenti alternatívával szemben kínálkozott egy lehetőség más koalíciós egyezségre is. A kisgazda pártból kivált/leválasztott politikai erők más politikai erőkkel együttműködve hordozták ezt a lehetőséget, azonban a balra tolódott kisgazdák nem vállalták ezt a koalíciót. Ennek következtében az ország politikai mozgásának iránya a fordulat éve folyamán a diktatórikus egypártrendszer felé indult. így jóidőre lezárult az ország demokratikus fejlődésének lehetősége. A 80-as évek vége felé kibontakozó gazdasági-társadalmi válság megteremtette a feltételeit a politikai rendszerváltásnak, a többpártrendszer, a polgári demokrácia visszaállításának. Az ellenzéki szervezetek által kezdeményezett nemzeti kerekasztal által sikerre vitt tárgyalások eredményeként lehetővé vált egy új demokratikus választás kiírásának. 1990-ben lezajlott választások teljesen átalakították az ország politikai palettáját. Az abszolút győzelmet egyetlen párt sem tudta megszerezni, ezért ekkor is csak koalíciós kormányzat jöhetett létre. Ez a koalíció azonban lényegesen különbözött a korábbiaktól. Ekkor azonos politikai irányzathoz tartozó - keresztény-konzervatív - pártok hozták létre az új kormányt, noha itt is megvolt a lehetősége annak, hogy a győztes konzervatív MDF a liberális SZDSZ-szel alkosson koalíciót. Ez azonban — számos oknál fogva — nem realizálódott. Helyette tető alá hoztak egy paktumot, amely - minden hibája ellenére - lehetővé tette az ország szilárd kormányzását az 1994. évi választásokig. 103